A kongresszus óta eltelt hónap eseményeit felidézve emlékeztetett, hogy a szövetség aláírta a koalíciós jegyzőkönyvet a Demokrata Liberális Párttal (DLP) a parlamenti ciklus végéig elsőbbséget élvező közös kormányzati feladatokról. Ezek közé tartozik a kisebbségi törvény tervezete, amelynek ügye 2006 óta húzódik a törvényhozó testületben. Ezt a törvényt még a tavaszi ülésszak végéig el kell fogadni, szerinte ugyanis ez lesz a próbaköve annak, hogy a jelenlegi kétpárti koalíciónak van-e valóban parlamenti többsége. Ha van, az RMDSZ továbbra is kész vállalni a koalíciót, ha nincs, akkor e koalíció jövője megkérdőjeleződik – mondta Kelemen.
Az RMDSZ elnöke utalt a romániai régiók átalakításának kérdésére, amelyet – mint jelezte – úgy kellene megvalósítani, hogy az a Székelyföldön, a Partiumban és más területeken élő magyarok érdekeit szolgálja.
Kelemen Hunor hosszan beszélt a március közepén rendezett parlamenti bizalmatlansági indítvány vitájáról, amely egy adott ponton eltért eredeti témájától. Arra utalt, hogy akkor a szociáldemokrata és liberális ellenzék olyan nyilatkozatot akart elfogadtatni a honatyákkal, amely "elítélte" volna a magyar vezetők Erdélyben elhangzott március 15-i beszédeit, akárcsak Orbán Viktornak a határon túli magyarokhoz intézett üzenetét, legalábbis a miniszterelnöknek tévesen tulajdonított – a román hivatalos hírügynökség téves híradásában szereplő – megállapításokat. Néhány nappal később a képviselőház külügyi bizottsága elfogadott ugyan egy ilyen elítélő nyilatkozatot, de a plénumon egy szavazat hiányzott ahhoz, hogy ott is elfogadják azt. Mindennek Kelemen szerint az a tanulsága, hogy ebben a térségben még semmi sem dőlt el végérvényesen, például a kisebbségi jogok területén még nem tudni, milyen irányban kíván haladni Románia. "Rajtunk, a mi erőnkön, akaratunkon, politikai bölcsességünkön is múlik, hogy a jövőben milyen irányt vesz a politikai diskurzus" – szögezte le a szónok. Szerinte a most fellángoló magyarellenes hullámnak az a tanulsága, hogy továbbra is szükség van erős magyar képviseletre, egyetlen román párt és politikus sem védi meg a magyarságot. Nemcsak a mai ellenzéki pártokra utalt ezzel, hanem arra is, hogy a magyarországi megnyilatkozásokat elítélő nyilatkozathoz még a kormányon levő DLP több képviselője is voksát adta. "Ha a parlamentben megérzik »a vér szagát«, akkor számíthatunk arra, hogy egymás után születnek az olyan törvénykezdeményezések, amelyek révén múlttá válik mindaz, amit az elmúlt huszonegy évben elértünk a kisebbségi jogok területén" – mondta.
Az RMDSZ elnöke rosszallását fejezte ki Tőkés Lászlóval kapcsolatban: meghívta őt a felújított Mátyás-szobor kolozsvári avatására, felkérve arra is, hogy beszédet tartson. Tőkés szívesen elfogadta a felkérést – mondta Kelemen, hozzáfűzve: meglepetten értesült arról, hogy Tőkés elszámoltatási biztosok küldését kéri Magyarországról, azzal támadva az RMDSZ-t, hogy "rosszul bánik a magyarországi pénzekkel". Kelemen Hunor ezt az állítást határozottan visszautasította. "Nincs mit rejtegetnünk, a kollégák tisztességesen dolgoztak az alapítványokban és az egyesületekben" – szögezte le az RMDSZ elnöke.
Az SZKT a szövetségi elnök politikai tájékoztatója és a hozzászólások után szavazott a politikai alelnök és a főtitkár személyéről. Kelemen Hunor Borbély Lászlót és Kovács Pétert javasolta a tisztségekre, őket az SZKT titkos szavazással el is fogadta.
Harmadik napirendi pontként a szövetségi elnök beterjesztette az SZKT elé az Európai szintű politika a nemzeti közösségek védelme érdekében nevű határozatot, amelynek célkitűzése egy olyan európai uniós kisebbségi keretszabályozás elfogadtatása, amely az őshonos nemzeti kisebbségekhez tartozó egyének és közösségek széles körű jogait tartalmazza az önrendelkezéstől – beleértve az Európai Unióban meghonosodott autonómiaformák alkalmazhatóságát – a nyelvhasználati, oktatási és kulturális jogokig. A határozat értelmében a szövetségi elnök egy munkacsoportot bíz meg azzal, hogy széles körű konzultációt kezdeményezzen a témában a Kárpát-medencei magyar érdek-képviseleti szervezetekkel és pártokkal, valamint az Európai Unióban élő őshonos nemzeti kisebbségek szervezeteivel. A konzultáció eredményeként összeállított cselekvési terv alkalmazása során az állampolgári kezdeményezés jogintézményére is számít az RMDSZ.
Borbély László elítélte Tőkés László azon nyilatkozatát, hogy a magyar kormány tartson kivizsgálást a támogatások felhasználását illetően. A politikai alelnök elfogadhatatlannak tartja, hogy Tőkés László akadékoskodása miatt az Iskola Alapítvány nem tudja kiírni a támogatási pályázatokat, és ennek több ezer erdélyi magyar diák látja kárát. Még elmondta, két üzenetet fogalmaz meg, az egyik szerint hatékonyabban kell megszólítani a magyarságot, a másik kijelentésében felszólította a DLP-t, mielőbb oldják meg belső konfliktusaikat, hogy elkezdődhessen a koalíciós protokollumban foglaltak megvalósítása.