Ahányféle a citera, annyi húrja van, de egészen biztos, egynél azért mindig több. Mégis egy húron pendülnek a nagyajtai Áfonya citeraegyüttes tagjai: művelik, kitartó munkával "honosítják vissza" az ősi hangszert Erdővidéken. Négy évnél több, hogy erőteljes hangszereik elbűvölik hallgatóikat. Számos sikeres fellépésük igazolja ezt, amiről meggyőződhettünk a Háromszék laptalálkozóján is.
A nagyajtaiak gyakori vendégei a baróti református egyház Zathureczky Gyula kórusa által szervezett kórustalálkozónak. Ott figyeltek fel 2006-ban Nagy László tanár és citeraművész tevékenységére, s kérték meg, látogasson el hozzájuk, szívesen tanulnának tőle. Az anyaországi pedagógus még az év késő őszén eleget tett a meghívásnak. Érdeklődő gyermekekben sem volt hiány, így sokan kipróbálhatták a hozott hangszereket. A lelkész neje, Fekete Judit vállalta, hogy képzésre jár, az ott tanultakat pedig rögtön továbbadja. Nevüket is e tájt nyerték – Nagy László szerint olyan aprók a gyermekek, mint valami áfonyaszemek. A következő lökést kollégánk, Sylvester Lajos kisbaconi fellépésükről szóló írása jelentette: az előadásról fénykép készült, a jó reklám hatására újabb tanulni vágyók jelentkeztek. Jelenleg Barabás Anita, Benkő Boglárka, Baróthi Brigitta, Fekete Hunor, Fekete Kincső, Gazdag Katalin és Jakab Laura alkotja az együttes magját. "Közösséget formáló, összetartó erőt és nem kevés örömöt szerzett a citerázás. Az elismerésnek, a tapsnak köszönhetően gyermekeink egészséges önbizalomra leltek, s odafigyelnek egymásra is. Ezért határoztuk el, hogy létrehozzuk a még fiatalabb nemzedék számára a Motolla-csoportot, hadd részesüljenek ők is abban az élményben, mint ez a nemzedék. Ők egyelőre népi gyermekjátékokat és gyermekdalokat tanulnak" – mondotta Fekete Judit.
Az áfonyások kis csoportjára számtalan feladat vár a közeljövőben. Együttműködésre készülnek a citera világa, hangzása megismerésének még az elején álló szilágysomlyói Szederinda citeraegyüttessel, s javában próbálnak a szabadegyházi új kultúrotthon felavatásának májusi ünnepségére, melyre nemezelt címert visznek magukkal, közös munka az is.