Április elején lassú, de úgy tűnik, tartós növekedésbe kezdett a forint. Ugyanakkor, amikor bedőlt a görög és az ír gazdaság után a portugál is (Portugália 90 milliárd eurós uniós hitel felvételére kényszerül), s a hírek szerint várható a spanyol és az olasz válság elmélyülése.
* Minderről sok szó esett hét végén az uniós pénzügyminiszterek budapesti találkozóján is. * Orbán Viktor szerint ma Magyarország erősebb és függetlenebb, mint húsz éve. * Az unió egyébként nemrég indította be stabilitási és versenyképességi programját, amelyhez Magyarország nem csatlakozott. És azért nem, mert ez – ahogyan Orbán Viktor fejtegette – Magyarország esetében adóemelést is jelentene, ami rossz hatással lehetne az állandó foglalkoztatás növelésére, márpedig a miniszterelnök szerint most akarnák beindítani a régóta beharangozott közmunkaprogramot, ami segítheti a lassan mindenképpen beinduló gazdasági növekedést is. * A kormányfő szerint a cél 65 százalékra vinni fel a foglalkoztatás mutatóit, ha ez nem sikerül – márpedig az unió stabilizációs programjához való csatlakozás, a kötelező adóemeléssel egyértelműen ezt gátolná –, akkor Magyarországnak nincs esélye kilábalni abból a gödörből, amelybe az előző nyolc esztendő felelőtlen szocialista kormányzása taszította. * Az elmúlt héten is folytatódott a hat halálos áldozatot, sebesülteket követelő cigánygyilkosságok négy vádlottjának pere. Egyikük sem tett vallomást, a vádakat tagadják. * A tárgyaláson nagy meglepetésre megjelent Gyurcsány Ferenc is, az exminiszterelnök némileg ellentmondásos módon arról beszélt, ő és kormánya ,,büszke lehet arra, hogy nem engedtek az ördög csábításának, és együtt éreztek a megalázottakkal és fenyegetettekkel". * Ennek ellenére tény, hogy a romagyilkosságok ügyének állambiztonsági szálai máig feltáratlanok. Ma sincs magyarázat arra, hogy egyes gyanúsítottak megfigyelését a titkosszolgálat közvetlen az első gyilkosság előtt miért szüntette be, mint ahogyan arra sincs, hogy az értesüléseiket miért nem osztották meg a rendőrséggel. Ez meglehetősen rossz fényt vet a szolgálatok közötti, harmonikusnak túlzással sem nevezhető együttműködésre. * Ki tudhatja, ha a titkosszolgálat illetékesei időben értesítik a nyomozókat mindarról, amit tudnak, sor kerülhetett volna-e a gyilkosságokra, vagy időben lekapcsolhatták volna a gyanúsítottakat? * Gyurcsány Ferenc meglehetősen érzelgős nyilatkozatát ezért nagyon nehéz értelmezni. * Változatlanul folynak az alkotmányozási viták, az MSZP politikusai bejelentették: nem fognak esküt tenni az új alkotmányra, mivel ők már felesküdtek a régire. * Közben, amint arról már hírt adtunk, kiderült, hogy 2006 nyarán a Gyurcsány-kormány igazságügyi minisztere, Petrétei József is elkészítette a Fidesz alaptörvényére sokban emlékeztető alkotmánytervezetét, amelyet azonnal titkosítottak. Bevallásuk szerint sem a miniszterelnök, sem Lendvai Ildikó akkori frakcióvezető nem ismerte a szöveget. Ráadásul az MSZP-kormány is a parlamentben szerette volna elfogadtatni az alkotmányt, s nem írt volna ki népszavazást. Ez annál is különösebb, mert fő kifogásuk a Fidesz-alkotmánnyal szemben éppen a vélt legitimitáshiány, amelyet a népszavazás erősíthetne meg. * Végezetül a hét vége botránya: tiltakozik a teljes magyar bírói kar az ellen, hogy jövőre 62 évre csökkentenék a bírói nyugdíjkorhatárt, ami lefejezhetné a bírói kart, hiszen körülbelül háromszáz bíróra vonatkozna, akik pótlása nehezen menne, s a folyamatban lévő ügyek lelassítását jelentené.
