Távolmaradását többen tiszteletlenségnek vették, hiszen válaszolnia kellett volna néhány kérdésre az uniós pénzek felhasználását illetően. Constanze Kerhl a Răzvan Murgeanu államtitkár által bemutatott jelentéssel is elégedetlen volt, szerinte túl sok számot és általánosítást tartalmazott. A beszámoló szerint április 1-jéig Románia 1231 szerződést kötött összesen mintegy hárommilliárd eurós értékben, és ebből hétszázmilliót már kifizetett. A Regionális Operatív Program­ban 237 beruházás valósult meg, április 15-től pedig működésbe lép az uniós alapok lehívására vonatkozó akcióterv. Ellenzéki román EP-képviselők szerint nem engedhetjük meg magunknak, hogy eljátsszuk Brüsszel jóindulatát. Elena Udrea közleményben cáfolta, hogy jelentésre hívták volna – szerinte ez nem is gyakorlat az EP-ben –, és közölte, a bizottsági ülés idején az Európai Bizottság egyik alelnökével, Antonio Tajani iparügyi biztossal találkozott.

Négy év múlva eltűnhet a lej
Románia euróövezethez való csatlakozásának céldátumáról kezdeményez tárgyalást Traian Băsescu államfő a bukaresti jegybankkal, a kormánnyal és a pénzügyi elemzőkkel, hogy megvizsgálják, hasznos-e az ország számára a 2015-ös időpont. Băsescu szerint az állami költségvetés hiányának és az eladósodásnak a csökkentési üteme feljogosítja Romániát arra, hogy tartsa magát a korábban 2015-re kitűzött céljához. Azt kell megvizsgálni, hogy a román gazdaság teljesítőképességét kell-e még növelni ahhoz, hogy négy év múlva elbúcsúzzon a nemzeti pénztől.

Botiş leváltását kérik
Az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség Ioan Botiş munkaügyi miniszter leváltását kéri Emil Boc kormányfőtől, mert a tárcavezető úgy viselkedik az érdekvédelmiekkel, mintha saját alkalmazottjai lennének, és egyedül butikosként szerzett tapasztalatot. A bizalmik szerint Botiş nem tett le a szakszervezeti mozgalom szétrombolásának szándékáról, és arról, hogy a munkavállalókat modern kori rabszolgákká alakítsa – áll a kartell tegnapi közleményében. A dokumentumban sérelmezik, hogy a tárcavezető egy sor összevissza módosított tervezetet mutatott be a kormánynak anélkül, hogy legalább az alapfogalmakkal tisztában lenne, hiszen egy sort sem olvasott a szakszervezetek tevékenységéről. Szerintük a kormány bebizonyította, hogy nincs szükség tárgyalási tapasztalattal rendelkező, erős vezetőkre, hanem csak olyan munkásokra, akik bármire képesek munkahelyük megőrzése érdekében, és akiknek nem állhat jogában feljelenteni a munkáltató visszaéléseit.

Radioaktív jód vízben és tejben
Slănic Prahova környékén radioaktív jód nyomát mutatták ki esővízben és juhtejben egy olyan tanulmány készítése során, amelynek semmi köze a napi radioaktivitást rögzítő mérésekhez vagy a japán helyzethez. Az Országos Nukleáris Intézet szerint a koncentráció jóval kisebb a megengedett felső határnál. Az adatok elemzését követően a környezetvédelmi ügynökség és a nukleáris intézet szakértői is arra a következtetésre jutottak, hogy a literenkénti 5,5 Bq-koncentráció jóval a tejben megengedett koncentráció alatti, amely felnőttek esetében 300 Bq/l, gyermekek esetében pedig 100 Bq/l. A kormány mai ülésén elemzi a helyzetet, az egészségügyi minisztérium azonban az országos közegészségügyi intézet szakértőire hivatkozva már tegnap közölte, hogy a jóddal való érintkezés nem veszélyes a lakosság egészségére.

Nincs sugárveszély
Továbbra sincs sugárveszély Romániában a japán Fukushima-Daiichi atomerőmű miatt, a cernavodai atomerőmű pedig az ellenőrzés során biztonságosabbnak bizonyult távol-keleti társainál – tájékoztatott tegnap a nukleáris tevékenységeket felügyelő országos bizottság, amely külön jelentést készített a cernavodăi erőműről. Hűtőrendszerének egészen más az elhelyezése, van egy második, földrengésbiztos vezérlőterem, létezik egy passzív biztonsági rendszer is, és teljesen más a reaktorok felépítése. Két automata rendszer biztosítja a robbanásveszély elhárítását.