Legyenek kisebbségi jogok, de nehogy túlzásokba essünk! Körülbelül így foglalhatjuk össze az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) nemzeti kisebbségekért felelős főbiztosának eddigi tevékenységét. A szubjektív, megalapozatlan és egymásnak ellentmondó nyilatkozataival Knut Vollebaek (felvételünk) sem Ukrajna, sem az ott élő kisebbségek tetszését nem nyerte el.
Ukrajnát eddig az Európa Tanácstól kezdve az összes, nemzeti kisebbségekkel foglalkozó szervezet azért marasztalta el, mert túl kevés jogot garantált a területén élő kisebbségeknek, vagy a meglévő jogok érvényülését akadályozta. Az elmúlt hónapban ennek pont az ellenkezője történt: az európai mércéknek megfelelő nyelvtörvény tervezetével kapcsolatban Knut Vollebaek komoly aggályainak adott hangot.
Túlzott engedmények?
Az új nyelvtörvény az ukrán nyelvet ismerné el államnyelvként, míg azok a regionális nyelvek, amelyek elérik a tízszázalékos küszöböt, hivatalosan is használhatóak lesznek a közigazgatásban. Eszerint tizenhárom megyében az orosz, kettőben a magyar és a román is megkapná ezt az – Európában már általában bevettnek számító – státust. A nemzetiségekért felelős biztos azonban Volodimir Litvinnek, a Legfelső Tanács elnökének küldött levelében komoly aggályait fejezte ki, hogy a törvény elfogadása veszélyeztetheti az ukrán nyelvet és feleslegesen túlterhelné a közigazgatást.
Ezzel nemcsak a tervezet törvényhozás elé jutását sikerült megakadályoznia, de az ukrán politikusok fejében némi zavart, a kisebbségiek köreiben pedig komoly ellenállást generált. Tavaly júliusban ugyanis az Európa Tanács arra szólította fel Ukrajnát, hogy törekedjék a kisebbségek anyanyelvű oktatásának kiterjesztésére, a kisebbségi nyelvhasználat közigazgatásban történő használatának kiszélesítésére, és tegye lehetővé az anyanyelvű műsorok sugárzását – nyilatkozta akkor az UMDSZ. Ukrajna elszántságára az európai normák átvétele terén az új nyelvtörvény lenne a kivételes példa: az ugyanis összhangban van a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájával és az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezményével is.
Nem engednek
Bár a két egyezmény ukrajnai végrehajtását figyelő bizottság is pozitívan véleményezte a törvénytervezetet, az EBESZ-főbiztos kitartott megállapítása mellett. Ez ellen összefogtak a törvény által biztosított kedvezményekre – nem alaptalanul – áhítozó kisebbségek szervezetei – írja a Kárpátinfo. Így az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, az Orosz Nyelvű Ukrajnáért szervezet, valamint a román és a zsidó közösség érdekvédői által aláírt levélben fejezték ki tiltakozásukat Knut Vollebaek ajánlása ellen. Szerintük ugyanis a főbiztos sem ukrán, sem nemzetiségi politikusokkal nem egyeztetett, így véleménye pontatlan, megalapozatlan és nem objektív. Politikai színezete mellett még bizonyos körök befolyása is érezhető – legalábbis ez derül ki annak, aki tud a sorok között olvasni. A szemmel láthatóan a balkáni ügyekben elmélyült EBESZ-főbiztos ismerethiányát mi sem szemlélteti jobban, mint az, hogy meglepetésként érte a gyakorlatban például Aknaszlatinán működő többnyelvűség: kezdve a három nyelvű feliratoktól egészen a három nyelven működő közigazgatásig.
A további fejleményekre még várni kell, de az eddigiek nem kecsegtetnek túl sok jóval: bár a tiltakozó levelet elküldték az Európai Unió, az Európa Tanács és az ENSZ megfelelő szerveihez, a korábbi tapasztalatok azt mutatják, jelentősebb eredményeket nem lehet várni ezektől a szervektől. Mindeközben a belpolitikában is kényes témának számító nyelvtörvény nemzetközi támogatás híján a többi társadalmi feszültséget előidéző törvénytervezet – adó- és nyugdíjreform – mellett egy ideig még biztosan a fiókban marad.(kitekinto.hu)
.jpg)
