Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (ETPK) tegnapi ülésén a képviselők a Grúziáról szóló jelentést vitatták meg. Gaudi-Nagy Tamás, a magyar delegáció tagja a jelentés kapcsán hangsúlyozta: "Meg kellene vizsgálnunk a tanács összes tagállamát, elsősorban a korábbi szovjet blokkból származókat, melyekben a nemzeti közösségek hasonló gondokkal küszködnek. Hadd emlékeztessek az ETPK idén januári ülésszakára, amikor Románia elnöke kijelentette itt előttünk: a román politikusok egyöntetűen azon a véleményen vannak, hogy nem tudnak egyetérteni az etnikai elven alapuló autonómia elméletével."
A magyar képviselő emlékeztetett arra – közölte a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) sajtóirodája –, hogy Grúziához hasonlóan Romániában is számos nemzeti közösség él, köztük több mint másfél millió magyar Erdélyben, több mint hatszázezer sajátos kulturális és történelmi hagyományokkal rendelkező székely többségben a Székelyföldön, akik választott képviseletük, a Székely Nemzeti Tanács révén a területi autonómiát kívánják megvalósítani. Gaudi-Nagy Tamás utalt arra a levélre is, amelyet nemrég a román külügyminiszter küldött Izsák Balázs SZNT-elnöknek, amelyben Teodor Baconschi leszögezi: "Romániának nincs semmilyen kötelessége arra nézve, hogy etnikai alapú autonómiát biztosítson az ország bármelyik régiójának."
Gaudi-Nagy Tamás emlékeztetett az 1993/1201-es ET-ajánlás 11. cikkelyére, amely kimondja: azon régiókban, melyekben egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak, ezeknek biztosítani kell azt a jogot, hogy helyi vagy autonóm hatóságaik legyenek, vagy pedig sajátos jogállással bírjanak, specifikus történelmi és területi helyzetüknek megfelelően és összhangban az adott ország belső törvényeivel. Következésképpen Romániának kötelessége területi autonómiát biztosítani Székelyföld számára – tette hozzá.
