A bizottság, amely tanácsot, segítséget nyújt minden államnak, ha az törvényeit és politikai intézményeit reformálni akarja, egy március közepén közzétett állásfoglalásában megemlített bizonyos aggodalmakat a magyar alkotmány kidolgozásának folyamatában. Hangsúlyozta az átláthatóság hiányát, a kormánytöbbség és az ellenzék közötti párbeszéd elégtelenségét, a nyilvános viták és az idő hiányát.
Április 14-én Thomas Market, a bizottság titkára úgy nyilatkozott, hogy egy alkotmánynak egyesítenie és nem megosztania kell a nemzetet. Másnap az Európai Bizottság azt az óhaját hangoztatta Brüsszelben, hogy az új magyar alkotmány feleljen meg az európai értékeknek.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár hétfőn Budapesten úgy vélekedett, hogy Magyarországnak konzultálnia kell új alkotmányáról a nemzetközi intézményekkel. ,,Nagyra értékelném, ha a kormány tanácsot kérne más intézményektől Ma­gyarországon, vagy az Európa Tanácstól vagy az ENSZ-től" – mondta.

Az Európai Parlamentben
Az új magyar alkotmány beépítette az unió alapjogi chartájának tartalmát az emberi jogokról szóló fejezetbe, amely, szakítva az eddigi gyakorlattal, az alaptörvényen belül az államszervezetről szóló rész elé került – mondta Szájer József, az Európai Parlament (EP) néppárti frakciójának alelnöke tegnap Brüsszelben, az EP alkotmányügyi bizottságának ülésén.
Szájer a hétfőn elfogadott új magyar alkotmányról tájékoztatta a parlamenti szakbizottság tagjait. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország régi adósságát törleszti az új alkotmánnyal, hiszen a térség többi posztkommunista országa a rendszerváltást követően szakított kommunista gyökerű alkotmányával, és új alaptörvényt fogadott el. A néppárti politikus hangsúlyozta, hogy az új alaptörvény a közös európai értékeken, a magyar és európai alkotmányos hagyományokon, továbbá az Alapvető Jogok Chartájának rendelkezésein alapul. In­novatív elemként kiemelte, hogy az alaptörvény három szempontból is megjeleníti a fenntarthatóság elvét: a környezeti és a demográfiai fenntarthatóság mellett a gazdasági-pénzügyi fenntarthatóságot is szem előtt tartja, amikor alkotmányos garanciákat fogalmaz meg az állam túlzott eladósodásának megakadályozására.
A vitához hozzászóló EP-képviselők nem vonták kétségbe, hogy az alkotmányozás minden tagállam saját nemzeti hatáskörébe tartozik. Ugyanakkor többen különböző bírálatokat fogalmaztak meg a folyamattal, illetve a szabályozás tartalmával kapcsolatban.
Enrique Guerrero Salom spanyol szocialista EP-képviselő – előrebocsátva, hogy a végleges szöveg hivatalos fordítását még nem kapta kézhez – kétségbe vonta, hogy szükség volt-e olyan alkotmányozásra, amelyben szerinte csak a kormányoldal vett részt. Bármennyire jelentős is az egyik oldal parlamenti többsége, az alkotmányos kereteket befogadó módon kell kialakítani – vélekedett
Andrew Duff liberális képviselő egyebek közt a határon túli magyarok nemzeti identitásának kérdését említette problémás pontként.
Guy Verhofstadt, a liberálisok belga frakcióvezetője rövid szóváltásba keveredett Szájer Józseffel, amikor a magyar politikus megjegyezte: az alkotmánybíróság jogkörével kapcsolatos liberális bírálat furcsán hangzik Verhofstadt szájából, hiszen a belga közjogban nem is létezik alkotmánybíróság. Verhofstadt közbevetette, hogy ez nem igaz, mire Szájer rámutatott arra, hogy eltérőek az egyes országok alkotmányos hagyományai. Ezzel Verhofstadt egyetértett.
Gurmai Zita, az EP alkotmányügyi bizottságának szocialista alelnöke hozzászólásában azt mondta, hogy az alkotmányban meghatározott sarkalatos törvényekről még nem tudni semmit, pedig ezek fogják igazán megváltoztatni a magyar demokrácia alapjait, és a hétfői szavazás csak a magyar alkotmányozási folyamat kezdetét jelenti.
Tabajdi Csabának, az MSZP EP-delegációja vezetőjének értékelése szerint a képviselők elsősorban az alkotmány egypárti jellegét, az érdemi társadalmi konzultáció, illetve a népszavazás kiírásának elmaradását, a tartalmat illetően pedig a hatalmi fékek és egyensúlyok rendszerének meggyengítését kritizálták.
Szájer József sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a szocialisták az Országgyűlés­ben az alkotmányról folyó vitában nem képviselték választóikat, s véleményüknek ott nem adtak hangot.