A készülő nemzetpolitikai stratégiában központi szerepet kap a népességfogyás megállítása a határon túli magyarlakta területeken – mondta Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár az Országgyűlés szakbizottsága előtt tegnap.
Kiemelte: az idei év nagyon fontos a demográfiai felmérések szempontjából, a környező országok szinte mindegyikében ekkor rendezik a népszámlálásokat.
A helyettes államtitkár elemi fontosságúnak nevezte, hogy ezeken a külhonban élők minél nagyobb arányban vallják magukat magyarnak, és vállalják identitásukat. Megjegyezte: ez azért fontos a pontos nemzetpolitikai stratégia megalkotása mellett, mert a szomszédos államokban a különböző kisebbségi, így nyelvhasználati jogokat a népesség arányszámához kötik. A népszámlálás során fontosnak tartotta, hogy a családtagok azokat is bediktálják, akik valamilyen oknál fogva nincsenek otthon, például külföldön vállalnak munkát. Kitért arra a jelenségre is, hogy a magyar nyelvet hétköznap egyébként használók nemzetiségként már nem feltétlenül tüntetik fel a magyart. Ennek egyik oka lehet, hogy már esetleg nem kötődnek annyira a nemzeti kultúrához, önazonosságuk nincs meg, hiányoznak a kapcsolattartás intézményei, amelyek az identitást erősíthetnék. Hasonló a helyzet a vegyes házasságoknál is, ahol szintén nagyobb az esély az asszimilációra.
Répás Zsuzsanna szerint arra lehet számítani, hogy összességében a Kárpát-medence külhoni magyar közösségeihez 2001-hez képest 230–250 ezerrel kevesebben tartoznak. Erdélyben és Vajdaságban a migráció és az alacsony születésszám, míg Felvidéken az asszimiláció a domináns – tette hozzá a helyettes államtitkár. Kifejtette: az előző népszámlálás óta Felvidéken 60 000-rel, Kárpátalján 9000-rel, a Vajdaságban 40–45 ezerrel, míg Erdélyben 120–130 ezerrel csökkent a magyarság lélekszáma. Répás Zsuzsanna szerint ez a tendencia akkor változhat meg, ha a kisebbségben élők nagyobb arányban vállalnak gyermeket, mint a többségiek, s erre pozitív példaként említette az erdélyi magyar értelmiséget. Fontosnak tartotta, hogy a magyar nyelv presztízse felértékelődjék, ez szintén esélyt jelenthet az asszimilációval való szembenállásra. A magyar kormány igyekszik ilyen irányú lépéseket tenni – mondta, és kitért még a magyar intézményrendszer és a civil szervezetek megerősítésének szükségességére is.
Kérdésre válaszolva Répás Zsuzsanna egyetértett azzal, hogy jó lenne megemelni az oktatási-nevelési támogatás összegét. Amint az ország teljesítőképessége ezt megengedi, reményei szerint ez meg is történik.
.jpg)
