Üzletben akár 25 lejt is elkérnek a bárányhúsért, ráadásul sok esetben külföldről származik a jószág, nem csoda, hogy nem kel az áru – vallják a juhászok. A piacon már tavaly megcsappant a kereslet, sokan csak egy-két kilónyi bárányhúst vettek volna, ám a minimális "mérce" fél bárány. Azt már nem lehet tovább darabolni, akinek a combja jut, jobban jár, mint aki a lapockát kapja. A megoldás a társulás volt tavaly is, több vásárló közösen vett bárányt, majd otthon elosztotta.
Egyre jobban megéri viszont élősúlyban eladni a bárányt, főként a berbécseket, de még inkább a hústermelésre kitenyésztett juhfajtákat. Ezek súlya két-háromszorosa is lehet az őshonosokénak. Több cég is exportra vásárolja a bárányokat, ezek legtöbb esetben keleti országok piacára jutnak. Azonnal, készpénzzel fizetnek, egyezségtől függően tíz-tizenkét lejt adnak az élősúlyért. Aki nagyobb létszámot tart, annak minden szempontból előnyösebb az élő bárány eladása, már csak azért is, hogy egy tételben ad túl rajta.
Ha valaki hivatalosan akar bárányt vágatni, Kovászna megyében hat hely közül választhat: Lemhény, Sepsiszent­györgy és Barót – itt állandó engedéllyel rendelkező vágóhidak működnek –, valamint Nagybacon és két Bodza menti település, ahol ideiglenes vágóhelyeket működtetnek. Az eloszlás nem fedi egységesen a megye területét, például az orbaiszéki, Kovászna környéki gazdáknak sok kilométerre kell vinniük bárányaikat, holott a vidéken jelentős a juhállomány.
Talán ezért is választják a juhászok inkább az otthoni levágást. A jogszabály szerint saját használatra otthon is levágható a bárány, és nem kell fülszámnak sem lennie. Senki előtt nem titok, hogy istállók mögött, esztenákon szép számmal vágják az állatokat, azok egyenesen a kuncsaftok csomagtartójába kerülnek. Nem tudunk róla, hogy a hatóságok eddig büntetést róttak volna ki otthoni bárányvágások miatt. Az sem esik jól a juhászoknak, hogy egyre több nehéz­séggel kell szembenézniük a legeltetésnél – mondta egy névtelenségét kérő juhász. A havasra vonulás előtt az esztenákat a mezőn kell felállítaniuk, ez többhetes időszakot jelent. Az emberek viszont nem adják bérbe ilyen rövid időre legelőiket, így rengeteg a panasz a jogtalan legeltetésre. Zágonban idén már több mint tucatnyi panaszt tettek le az illegális legeltetés miatt. Barátoson tavaly egy esztena tulajdonosának több tízmillió lejes kártérítést, ezen felül bárányban mért kárpótlást is kellett fizetnie gazdáknak – számolt be Kerestély Csaba polgármester. A polgármesteri hivatalok valóban egyre inkább szigorítják a legeltetést, garanciapénzekhez, legelőszerződésekhez kötik az engedélyek kibocsátását. Az sem titok, hogy a bérelt vagy haszonbérbe vett legelőkre a juhászok tetemes összegeket vehetnek fel területalapú támogatásként. Az is megtörtént már, hogy a jogosnál sokkal nagyobb támogatást igényelt juhász. Ilyen esetben a pluszban felvett pénzt vissza kell fizetni.
Elégedetlenek tehát a juhászok, nagyobb bevételre, kisebb kiadásokra számítanának. A vásárlók is elégedetlenek, csak nézik a húsvéti bárányt, egyre kevesebbnek lesz pénze arra, hogy meg is vegye az ünnepi asztalra valót.