Ez azt jelenti, hogy a napéjegyenlőséggel kezdődő csillagászati tavasz első teliholdjára egészen április 18-áig, majd egy teljes hónapot kellett várni. Ez a telihold ráadásul hét elejére esett, ami az amúgy is hosszú várakozást még majdnem egy teljes héttel megtoldja, hiszen a következő vasárnap csak április 24.
"1943 óta, tehát az elmúlt 68 évben nem esett ilyen kései időpontra a húsvét, mint ahogy 2038-ig sem esik. Akkor viszont még egy nappal később, április 25-én lesz húsvétvasárnap, ami a lehetséges legkésőbbi időpont is egyben" – áll a MCSE honlapján. Egyaránt ritka a húsvétvasárnap lehetséges két legkorábbi (március 22. és 23.) és két legkésőbbi időpontja (április 24. és 25.). A lehetséges két-két legkorábbi és legkésőbbi dátum egyike sem fordul elő háromnál több alkalommal az 1900-tól 2199-ig terjedő időszakban; sőt, a háromszáz év alatt egyszer sem esik március 22-re a húsvétvasárnap. Március 22-i húsvétvasárnap legutóbb 1818-ban volt, a következő ilyen alkalomra pedig 2285-ig kell várni.
Az egymást követő években a húsvéti holdtölte többnyire tizenegy nappal kerül korábbra. (Közelítőleg ennyi a naptári év és tizenkét holdhónap hosszának különbsége.) Ter­mészete­sen, amint a (számított) telihold a nap­éjegyenlőséget megelőzné, a szabály alapján csak az egy hó­nap­pal később esedékes holdtölte vehető figyelembe húsvéthatárként. Ez az ugrás az ünnep jelentősebb mértékű későbbre tolódását eredményezi.
A mostani késői húsvét garantálja, hogy jövőre egy vagy két héttel korábbra kerül az ünnep, április 8. lesz húsvét vasárnapja. Ez egyébként pontosan a lehetséges intervallum közepe. A dátum szempontjából tehát átlagos húsvétnak mondható. 2013-ban egy héttel kerül korábbra, az ünnep márciusban kezdődik, de a locsolkodásra már áprilisban kerül sor (március 31.–április 1.). A fentiek miatt ezután megint későbbi időpontnak kell következnie: így 2014-ben, amikor április 20-ra kerül a húsvétvasárnap.