Az örökösödés a tulajdonjog megszerzésének egyik módja, amelyen egy elhalálozott személy vagyonának átszállása értendő a törvény, illetve az elhunyt által meghatározott egy vagy több személyre. Végrendeleti örökösödésről akkor beszélünk, ha az örökséget a végrendelkező akarata szerint szerzik meg az örökösök. A törvényes öröklés és a végrendeleti öröklés szimultán is létezhet. Ha a végrendelkező csak a vagyonának egy részéről döntött a végrendelettel, a többi részét a törvényes örökösödés rendelkezései szerint osztják el az arra jogosultaknak.
A választás joga
A törvényes, illetve végrendeleti öröklésre jogosultaknak nem kötelességük elfogadni az örökséget. Minden személynek szubjektív joga van a választásra. A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint három lehetőség létezik:
1. Az örökséget feltétel nélkül el lehet fogadni.
2. Az örökséget leltárkedvezménnyel el lehet fogadni.
3. Az örökségről le lehet mondani.
Ha az öröklésre jogosult személy fiatalkorú vagy gondnokság alá helyezett, az örökséget csak leltári kedvezménnyel lehet elfogadni.
Feltétel nélküli elfogadás
Az örökség feltétlen elfogadása lehet kifejezett, hallgatólagos vagy kényszerű.
Az elfogadás abban az esetben kifejezett, amikor az öröklésre jogosult személy hitelesített közokiratban vagy saját kezűleg aláírt irattal önmagát örökösnek nyilvánítja. Az örökösi minőség szóbeli kinyilvánítását a törvény nem tekinti érvényes elfogadásnak.
Az örökség elfogadása akkor tekinthető hallgatólagosnak, amikor az öröklésre jogosult egyén olyan dolgot tesz, amit csak egy örökös tehet meg, és amelyből egyértelműen kitűnik örökség-elfogadási akarata.
Az örökséget kényszerűen kell elfogadnia annak az öröklésre jogosult személynek, aki rosszhiszeműen, a többi társörökös kárára, elsajátítási szándékkal elrejti a hagyatékhoz tartozó javakat. Az ilyen embert kétszeres büntetés terheli, ami a következőkben nyilvánul meg: elveszti az elrejtett vagy eltitkolt javakra nézve az öröklési jogot, a többi javakra nézve pedig az örökséget csak feltétel nélkül fogadhatja el. Az örökség feltétel nélküli elfogadásának az örökösre nézve akkor lehetnek komoly következményei, ha az elhunyt adósságai meghaladják a hagyatéki vagyontömeg aktíváját, ugyanis ebben az esetben az örökösnek a saját vagyonából kell kifizetnie a hátrahagyott adósságot. Ha több örökös van, aki a hagyatékot feltétel nélkül elfogadta, akkor a társörökösöknek csak a részük arányában kell kifizetniük a hátramaradt adósságot.
Elfogadás leltári kedvezménnyel
Az örökség leltári kedvezménnyel való elfogadása esetén az örökös csak a hagyaték aktív vagyonának értékéig felel az elhunyt adósságaiért. Ezt a célt szolgálja a Polgári Törvénykönyv azon rendelkezése is, amely szerint a fiatalkorúak és gondnokság alá helyezett személyek csak leltári kedvezménnyel fogadhatják el az örökséget. Ez a rendelkezés ezen örökösök védelmét biztosítja.
Aki leltári kedvezménnyel fogadja el az örökséget, erre vonatkozóan egyértelmű nyilatkozatot kell tennie az elhunyt utolsó lakhelye szerint illetékes, általa választott közjegyzőnél. A nyilatkozathoz mellékelni kell a hagyaték javainak pontos és teljes leltárát. Ha ezeket a formaságokat nem tartják be, a törvény úgy tekinti, hogy az örökösök a hagyatékot feltétel nélkül fogadták el.
Az örökségről való lemondás
Senkit sem lehet arra kötelezni, hogy elfogadja az örökséget, bárki lemondhat róla. Ezt nyilatkozat formájában kell megtenni az elhunyt utolsó lakhelye szerint illetékes, az örökséget elutasító személy által választott közjegyzőnél. A lemondott örököst úgy kell figyelembe venni, mint aki soha nem volt örökös, elveszíti az örökség előnyeit is, de nem lehet arra sem kötelezni, hogy viselje a hagyaték terheit. Nem lehet az örökségről egyvalakinek a javára lemondani, a lemondó részén örököstársai osztozkodnak.
Aki lemond az örökségről, utólagosan meggondolhatja magát, vagyis visszavonhatja a lemondást, azzal a feltétellel, ha nem telt le a hat hónapos elévülési idő (ezt az örökhagyó halála napjától számítják), és ha időközben a társörökösök nem fogadták el az örökséget.
Az osztatlan közösség és a felosztás
Osztatlan közösség akkor jön létre, ha a hagyaték két vagy több örökösre száll át. Az osztatlan közösségnek az a sajátossága, hogy a társörökösöknek az örökséggel kapcsolatos jogai nincsenek személyre lebontva meghatározva, hanem mindegyiknek része van a hagyaték egy ideális, egy eszmei hányadához. Tehát, amikor azt mondjuk, hogy a hagyaték osztatlan közösséget alkot, azon azt értjük, hogy a hagyaték megnyitásánál a társörökösöknek nincs konkrétan meghatározva, melyek azok a javak, rájuk vonatkozó jogok és kötelességek, amelyeket örököltek, hanem az örökség egészének minden molekulájából egy meghatározott részt örököltek. Az osztatlan közösség tehát hányadokban kifejezett közös tulajdon.
A Polgári Törvénykönyv leszögezi: senkit sem lehet arra kötelezni, hogy tulajdonközösségben maradjon. Bármelyik társörökös kérheti az osztatlan közösség megszüntetését, a hagyaték felosztását. A hagyaték felosztása az az eljárás, amellyel konkrétan megállapítják minden egyes örökös jogát, megnevezve azokat a javakat, amelyek mindegyiknek kizárólagosan a tulajdonába és birtokába jutnak. A felosztás alapvető elve az örökösök egyenlősége, amelyet az örökösödésre vonatkozó törvény több rendelkezéssel is biztosít.
Ha az örökösök egyetértenek a hagyaték összetételére és a felosztás módjára nézve, az elhunyt utolsó állandó lakhelye szerint illetékes, általuk választott közjegyzői iroda közokiratba foglalja a vagyon megosztására vonatkozó akaratukat.
Abban az esetben, amikor az örökösök nem tudnak megegyezni a hagyatéki tömeg felosztásában, kérhetik a bírói úton való megoldást.
Az örökösi bizonyítvány
Az örökösi bizonyítványt az elhunyt utolsó lakhelye szerint illetékes közjegyzői iroda bocsátja ki. Ha az eredeti örökösi bizonyítványba nem foglalták bele az elhunyt összes javait, az örökösök utólagosan kérhetik az örökösi bizonyítvány mellékletének kibocsátását. Amint a megnevezése is mutatja, ez a hivatalos okirat elsősorban egy személy törvényes vagy végrendeleti örökösi minőségét és örökös részét igazolja. Ha indokolt, az érintettek bírósági úton kérhetik az örökösi bizonyítvány érvénytelenségének megállapítását.
