Schmitt Pál ünnepi beszé­dében úgy fogalmazott: az új alaptörvény "mostantól, mint a földbe vetett mag, várja, hogy rendelt idejében szárba szökkenhessen, egyben régi önmagát, a benne lakozó letűnt korok szellemével, átadhassa a múltnak". Úgy vélekedett, húsz évvel a rendszerváltás után végre nemcsak elértünk egy történelmi lehetőség kapujáig, ahogy az már számtalanszor megtörtént, most át is léptünk rajta, élni tudtunk a lehetőséggel. Schmitt Pál szerint az alaptörvény születése megmutatta, hogy egy ilyen nagy horderejű vállalkozás nem lehet néhány szakértő, jogalkotó magánügye, ahogy az a múltban történt, hiszen e törvényben "a társadalmi együttélés fő szabályai, jogaink és kötelességeink, nemzetünk hitvallása összegeződik, ezért ez mindannyiunk közös ügye, nemzetként való létezésünk alapja".
"Erőt adhat mindannyiunknak, hogy az alaptörvényben a szabadságjogok összegezése az európai alapjogi chartára épül, megmutatva elkötelezettségünket saját nemzeti önazonosságunk mellett az európai demokratikus értékek irányában is" – mondta Schmitt Pál, hozzátéve, hogy az alaptörvénnyel "a jövőnek csak az alapjait raktuk le, rajtunk áll, hogy milyen sorsot építünk magunknak ezen fundamentumra". Szólt arról is, hogy nem választható el egymástól a magyarság és a velünk élő nemzeti közösségek sorsa, "mindenki számít, együtt vagyunk erősek". "Bízzunk benne, hogy amikor a sarkalatos törvények révén a mostani keret megtelik majd tartalommal, minden szempont elhangzik az arra rendelt helyen, az Ország­gyűlésben, minden érv betölti a maga hivatását, és a többség illő bölcsességgel fogadja a kisebbség véleményét is, felelősséget vállalva az egészért" – hangsúlyozta a köztársasági elnök, hozzáfűzve, hogy a törvényhozásban a képviselőknek nem a saját, rövid távú, hanem az egész közösség hosszú távú érdekeit kell érvényesíteniük, "ha nem így tesznek, saját választóik felé kell majd elszámolniuk".
Hétfő este a budapesti Művészetek Palotájában az alkotmány tiszteletére rendezett ünnepségen – ahol megjelent Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László házelnök, valamint több közjogi méltóság, kormánytag, püspök és nagykövet, illetve a közélet, a kultúra és a sport számos képviselője – Schmitt Pál hangsúlyozta: az alaptörvény szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között, és kifejezi azt a formát, amelyben élünk. A fővárosi eseménnyel egy időben Miskolcon, Debrecenben, Szege­den, Pécsen, Szombathelyen, Győrben, Békéscsabán, Kecskeméten, illetve Ko­lozsváron is gálaesteket tartottak, az ünnepi rendezvények első részében mind a tíz helyszínen Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusával indították a műsort.
Az új alaptörvény megváltoztatása alapvető politikai célkitűzésünk, amihez el kell érni a demokratikus ellenzéki erők összefogását – jelentette ki az MSZP elnök-frakcióvezetője. Mester­házy Attila úgy nyilatkozott: sosem hitte volna, hogy politikusként egyszer az lesz a feladata, hogy az alkotmányosság, a demokrácia, az alapvető társadalmi szolidaritás helyreállításáért folytasson küzdelmet. A pártelnök-frakcióvezető közölte: hétfőn "sokak kérése ellenére" írta alá Schmitt Pál köztársasági elnök "a Fidesz pártalkotmányát". Véleménye szerint a Fidesz nem merte megkérdezni a választópolgárokat, mert ma már többen vannak a vele szemben elégedetlenek, akik azt mondják, rossz irányba megy az ország.