Kövér László szerint elkerülhetetlen volt, hogy az új alaptörvény megszületését viták övezzék, és övezik is a mai napig. Az Országgyűlés elnöke egy interjúban ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy maximum "szépészeti és esztétikai szempontból" tartja a vitákat jogosnak és elfogadhatónak.
Kövér László nem tartja kizártnak, hogy a parlamenti nyári szünet előtt megszületik a választási törvény módosítása. Mint mondta, ez egyébként szerepel is abban a tervezetben, amelyet a kormány állított össze a parlament nyári szünete előtt benyújtandó törvényjavaslatok kapcsán. Hangsúlyozta, a választójogi törvényről szóló egyeztetések részben már zajlanak. Kiemelte: arra kérte a Kárpát-medencei magyar közösségek vezetőit, hogy gondolják végig, milyen koncepció lenne optimális a Magyarországon állandó lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok számára a választásokon való részvétel kapcsán. Elmondta, hogy a húszéves adósság törlesztéseként a magyarországi nemzetiségekkel is egyeztetni kell a parlamenti részvétel lehetőségéről. És itt nyilvánvalóan nem csak azt kell biztosítani, hogy lehetőség szerint valamilyen formában mind a tizenhárom, Magyarországon törvény alapján létező kisebbség, nemzetiség beleszólhasson a törvényhozás munkájába, hanem azt is, hogy a képviselet arányos legyen – hangsúlyozta. Kövér Lászlónak – mint mondta – nincs illúziója, szinte biztosnak ítéli, hogy nem tudnak olyan választójogi törvénymódosítást a Ház elé terjeszteni, amely például az MSZP-nek megfelelne.
A sarkalatos törvények döntő része ősszel kerül az Országgyűlés elé – erősítette meg Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője. Mint mondta, először a Széll Kálmán Tervhez és az Új Széchenyi Tervhez kapcsolódó jogszabálytervezetek érkeznek a parlamenthez; a sarkalatosak közül lesznek, amelyek "talán még beleférnek" a nyári ülésszakba, de döntő részük – így az önkormányzati, az Országgyűlésről vagy az igazságszolgáltatás reformjáról szóló előterjesztések – szeptemberben, októberben kerülhetnek sorra.
Két dolgot tudunk már az új választási szisztémáról: az egyik, hogy kétszáz fős lesz a parlament, a másik, hogy a határon túli magyaroknak megadjuk a szavazati jogot – jelentette ki az előrehozott választások lehetőségét kizáró Lázár János, aki szerint a többség ma a Fidesz–KDNP-frakcióban a vegyes választási rendszer mellett teszi le a voksát, az pedig, hogy a határon túli magyarok milyen formában kapnak szavazati jogot, még nyitott kérdés.
