A volt miniszterelnök emellett gátat vetne a pártfunkciók halmozásának. Kezdeményezését — melyet az MSZP hétfői frakcióülésén ismertetett — azzal indokolta: új pártot szeretnének formálni az MSZP-ből. A politikus a nyilvánosságnak tegnap jelentette be: az általa vezetett Demokratikus Koalíció Platform vezetői pártszavazást kezdeményeznek, mert nem akarják, hogy tisztázatlan eredetű pénzek felhasználásának legkisebb gyanúja vetődjön a szocialista pártra. Kitért arra is, az MSZP "morális tekintetben ma nem rosszabb a Fidesznél", mégis magán hordozza a korrupció megalázó bélyegét, a hatalmi mutyik önemésztő terhét. A Demokratikus Koalíció célja, hogy "pár éven belül úgy nézzenek ránk, mint Magyarország legbecsületesebb pártjára és politikusaira" – közölte Gyurcsány Ferenc.

Csernobili megemlékezés
Dmitrij Medvegyev orosz és Viktor Janukovics ukrán elnök is részt vett tegnap Csernobilben az ukrán város mellett negyedszázaddal ezelőtt történt atomkatasztrófa évfordulós megemlékezésein. A két államfő elhelyezte annak az emlékműnek az alapkövét, amelyet az atomerőműben bekövetkezett robbanás után a mentésben, illetve a katasztrofális következmények felszámolásában részt vevők tiszteletére emelnek. Az emlékművet december 14-én leplezik le, azon a napon, amikor – 1986-ban – az akkori szovjet kormány bejelentette, hogy felszámolták a nukleáris baleset következményeit. Medvegyev egyébként nemzetközi konvenciót javasolt a nukleáris biztonság megerősítésére, Oroszország a G8-as országcsoport májusi csúcsértekezletén olyan konkrét intézkedéstervezetet terjeszt elő, amelyek az atomerőművek biztonságos üzemeltetésének a megerősítését célozzák.

Schengen reformját akarják
A francia elnök és az olasz miniszterelnök a schengeni szerződés módosítását szorgalmazza, ennek érdekében közös levélben fordulnak Brüsszelhez – hangzott el Nicolas Sarkozy és Silvio Berlusconi tegnapi római tárgyalásai után. A levélben a két politikus azt kérte az Európai Bizottságtól és az Európa Tanácstól, hogy vizsgálja meg a belső határellenőrzés átmeneti visszaállí­tásának lehetőségét a schengeni övezet tagállamai között. Javaslatuk szerint a külső határok fenntartásában beállt, kivételesen nehéz, előre meghatározott helyzetekben lenne szükség a belső határellenőrzések újrakezdésére. Berlusconi és Sarkozy úgy ítélte meg, hogy az unió közös külső határaira nehezedő megnövekedett nyomásnak minden tagállamra nézve következményei vannak, s ezért a júniusban összeülő Európa Tanácsnak meg kell adnia a kellő politikai lendületet, hogy elháruljon az akadály az aktuális problémákat illető konkrét döntések elől.

Líbia Oroszország segítségét kéri
Líbia arra kérte Oroszországot, hogy kezdeményezze az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülésének összehívását a Líbia elleni "nyugati agresszió" miatt – jelentette be tegnap a hivatalos líbiai hírügynökség. A jelentés szerint az ülésen meg kellene vitatni "az eltúlzott mértékű gyarmati és keresztes agressziót, amely polgári célpontokra sújt le Líbiában, és megpróbálta célba venni Mo­ammer Kadhafi vezetőt is, megsértve ezzel két biztonsági tanácsi határozatot és a nemzetközi megállapodásokat". Az orosz válaszról egyelőre nincs hír, de Vlagyimir Putyin miniszterelnök valamivel korábban élesen bírálta a nemzetközi koalíció líbiai beavatkozását, és kijelentette, hogy a Nyugat megengedhetetlen módon túllépett a Biztonsági Tanács határozatán.

Lebontják a megbékélés szobrát
Török munkások bontani kezdték tegnap azt a hatalmas szobrot, amely a két nemzet megbékélését jelképezi a török–örmény határ közelében. A kettéosztott emberi alakot ábrázoló műalkotást 2008-ban emelték, török részről azonban számos bírálat érte amiatt, hogy "beárnyékol" egy közelben álló iszlám szentélyt. Idén januárban Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök a térségben járva szörnyszülöttnek nevezte a hatalmas műalkotást. Ennek nyomán helyi illetékesek szorgalmazni kezdték annak eltávolítását.