A Gábor Áron-emlékekhez és -kultuszhoz kötődő berecki eseményeket foglalja össze a 20 éves a Gábor Áron Alapítvány című, 170 oldalas kiadványban Tibád Sándor nyugalmazott történelemtanár, helytörténész.
A közérdekű fotók és reprodukciók a hirtelen elhunyt v. Khell Ödön, az alapítvány elnökének gyűjteményéből valók. Az eltelt két évtized eseményeiről-történéseiről kortárs szerzők számolnak be: Dimény Zoltán berecki polgármester, Bodó Csaba, az alapítvány titkára, Balogh András, a művelődési központ igazgatója, Ferentzi László, a Comenius-iskola igazgatója, Handra Kelemen alapítványi elnök, valamint a szerkesztő Tibád Sándor. A kortárs helytörténeti összefoglaló hiánycikk mifelénk, pedig kútfője lehet az elkövetkező évtizedek történetírásának, s mert kevés példányban jelent meg, értékét növeli. A szerkesztő jól gondolkozott, hogy jeles és közismert szerzőket kért fel néhány résztanulmány megírására: Cserei Zoltán történész, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott muzeológusa Bereck a szabadságharcot megelőző években címmel közöl tanulmányt, József Álmos sepsiszentgyörgyi helytörténész a sepsiszentgyörgyi Gábor Áron-szoborállítási kísérletéről értekezik, dr. Szőcs Géza kézdivásárhelyi nyugalmazott egyetemi tanár, író a Gábor Áron az irodalomban című tanulmányt jegyzi, míg Demeter Lajos és Demeter László helytörténész a háromszéki önvédelmi harc berecki résztvevőinek adattárát közli. Ezzel a kiadvánnyal tisztelgett a szerzőegyüttes és az önkormányzat az önvédelmi harc emléke előtt a 161–162. évfordulón.
