Nálunk még nem járt, Erdély-képe Nagyváradra összpontosul, ahol rokonai élnek, és ahol főleg gyermekkorában sokszor megfordult. Mind anyai, mind apai családja Nagyváradról indulva járta be az országot, különböző utakon, míg végül szülei Buda­pesten házasodtak össze. Anekdotákkal fűszerezve mesélt ősei viselt dolgairól, arról, hogyan lett nagyapja Vámos Miklós, minekutána dédnagyatyját Weisberger Mendelnek hívták. Anya csak egy van című regényében anyjának állított emléket, majd apjának is megpróbálta. Őt szerette jobban, mert a papa szóba sem állt vele. Így kutakodni kezdett, s felállított egyfajta családtörténetet, a szereplőket meg a tizenkét csillagjegy szerint választotta meg. Ez lett az Apák könyve, legnagyobb sikere.
Vámos Miklós hangsúlyozta, könyveiben az élet van jelen, de valahogy mégsem az, s kiemelte, mivel hamar megun valamit, mindenik könyve más és más, különböző stílusú. Mesélt amerikai kalandjáról, hazatéréséről, arról, hogy Ab Ovo néven könyvkiadót alapított, aztán a kis kiadók a könyvpiacon hátrányos helyzetbe kerültek, két éve az Európa Kiadónál jelenteti meg könyveit. Bemutatta az itt megjelent három kötetét: Tiszta tűz, Kedves kollégák és A csillag világa. Papa, milyen színűek az istenek? – tette fel a kérdést egyik kisfia, s gondolta, gyerekei észjárása szerint is regényt kell írnia, így született az utolsó.
Előadása végén Vámos Miklós reményét fejezte ki, hogy kedvet teremtett a maga és mások könyveihez. Más írókkal ellentétben úgy gondolja, egymás kenyerét sütik, egymásnak nyitják az ajtót, mert ha az olvasónak tetszik egy kortárs író valamelyik műve, kedvet kap, s mástól is fog olvasni. S hogy mennyire kedve van a közönségnek Vámos Miklóst olvasni, mutatta a dedikáltatók hosszú sora.