A folyamatos médiabírálatok ellenére a PiS-nek sikerült szavazótáborát megtartania, sőt, új támogatókat is szereznie, elsősorban a két volt koalíciós partner, két populista párt, a Lengyel Családok Ligája (LPR) és az Önvédelem (Samoobrona) eljelentéktelenedése révén, szavazóik átvételével.

A PiS-t 2001 júniusában, röviddel a parlamenti választások előtt alapították, első vezetője, Lech Kaczynski, a Buzek-kormány igazságügyi minisztere, későbbi varsói főpolgármester, jelenlegi államfő népszerűségére támaszkodva. Az akkor kormányzó, a választások előtt már a felbomlás állapotában lévő jobbközép Szolidaritás Választási Akció (AWS) sok képviselője igazolt át a PiS-hez. A párt fő célja a szolidaritáson alapuló ,,negyedik köztársaság" megteremtése. A Kaczynski fivérek (Lech és a jelenlegi pártvezető, miniszterelnök, Jaroslaw) felfogása szerint ugyanis a rendszerváltás nyomán létrejött harmadik lengyel köztársaság a volt kommunistákkal történt titkos alku szüleménye volt.

Választási kampányát a PiS a korrupció elleni harcra összpontosítja. Ellenzi a szigorú abortusztörvény enyhítését, a homoszexuálisok egyenjogúsítását, az eutanázia és a könnyű drogok fogyasztásának törvényesítését. Politikusai gyakran érvelnek a halálbüntetés visszaállítása és az államfő hatalmának kibővítése mellett. Külpolitikájában elsősorban az Egyesült Államokkal való hagyományos jó kapcsolatok mellett száll síkra, miközben — bírálói szerint — ügyetlenül védelmezi a lengyel nemzeti érdekeket az EU-ban, és ezzel az országot nemzetközi elszigeteltségbe taszítja. A párt ,,arca" a választási kampányban Jaroslaw Kaczynski, a közvélemény-kutatások 30—40 százalék közötti eredményt jósolnak a PiS-nek.

A Polgári Platformot (PO) ugyancsak 2001-ben alapították különböző pártokból (köztük az AWS-ből) érkezett liberális politikusok. Jobbközép formáció, mely főként a gazdaságban hirdet liberális elveket (lineáris adózás, privatizáció). Az inkább euroszkeptikus PiS-szel szemben hangsúlyozottan Európa-barát, és jó kapcsolatai vannak német kormányzati politikusokkal is. Ki akarja vonni a lengyel csapatokat Irakból. A párt ,,arca" Donald Tusk, a felmérésekben a PiS-szel fej-fej melletti küzdelmet vív.

A Baloldal és Demokraták (LiD) nevű balközép pártkoalíció 2006-ban alakult négy különböző pártból. A legerősebb köztük az előző ciklusban kormányzó (posztkommunista) Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD), amely a 2001—2005-ös kormányzati időszakban a sok korrupciós ügy miatt a választók szemében erősen kompromittálódott. Az SLD-ből vált ki a Marek Borowski volt házelnök vezette Lengyel Szociáldemokrácia (SdPl), amely ma szintén a LiD része. A balközép koalícióban van az SLD korábbi koalíciós társa, a baloldali, de Szolidaritás-gyökerű (nem posztkommunista) Munka Uniója (UP), valamint az egykori egyik fő rendszerváltó erőnek, a parlamentből időközben kiesett liberális Szabadság Uniójának (UW) az utódpártja, a Demokratikus Párt (PD). A LiD elsősorban arra helyezi a hangsúlyt, hogy egyedül nyújt baloldali alternatívát a két nagy jobboldali párttal szemben, és egy általa alakítandó kormány szavatolná a nyugalmat, véget vetne az állandósult politikai viszálykodásnak Lengyelországban. A LiD ,,arca" Aleksander Kwasniewski volt államfő, a pártnak a felmérésekben 15—18 százalékot jósolnak.

A LiD-del kapcsolatban megemlítendő, hogy Kwasniewski az elmúlt időben többször is ,,italos" állapotban jelent meg a nyilvánosság előtt (nemcsak hazájában, hanem Ukrajnában is), ami erősen ártott a balközép koalíciónak. A média, különösen annak jobboldali része nagy terjedelemben taglalta a kínos jeleneteket. Kwasniewski, aki tagadta, hogy alkoholos állapotban lett volna, és egy, a Fülöp-szigeteken szerzett betegséggel magyarázta a történteket, ezt követően kissé visszahúzódott, és azt is jelezte, hogy a választások után visszavonul a nagypolitikától, amerikai egyetemeken fog tanítani.

A nagy múltú Lengyel Parasztpárt (PSL), mely két ciklusban is közösen kormányzott a baloldallal, konzervatív értékeket képvisel, választótábora kizárólag vidéken található. Ha sikerül átlépnie az ötszázalékos választási küszöböt (újabban ezt több felmérés valószínűsíti), a mérleg nyelvét játszhatja az új parlamentben, és valamelyik nagy párt mellett koalíciós partner lehet a kormányalakításban. Politikusai eddig általában úgy foglaltak állást, hogy szívesebben lépnének koalícióra a Polgári Platformmal, semmint a Jog és Igazságossággal. A párt ,,arca", elnöke, Waldemar Pawlak volt miniszterelnök.