A HARC MÉG NEM DŐLT EL. Oszama bin Laden megölésével korántsem dőlt még el a terrorizmus elleni harc sorsa, az al-Kaida-vezér majd csak akkor lesz igazán halott, amikor beszélni sem fognak róla – írja az Evenimentul zilei.
Az Adevărul szerint bin Laden halála történelmi jelentőségű, a Nyugatnak már régóta szüksége volt valami reménysugárra az elmúlt években elszenvedett megannyi kudarc, a végeláthatatlan közel-keleti konfliktus, a költséges afganisztáni és iraki katonai beavatkozás, a Bush-kormányzat korábbi baklövései, valamint a WikiLeaks leleplező közlései után A România liberă úgy látja, a terrorizmust az iszlám világban csak akkor lehet legyőzni, ha támogatóinak tömegét sikerül megfelelő oktatásban és életszínvonalban részesíteni. Az Új Magyar Szó azért aggódik, hogy az arab országokban javában zajló, a helyi autokratikus rezsimeket döntögető lázadások, forradalmak, polgárháborúk, a "látszólag az arab világ demokratizálódását zászlajukra tűző mozgalmak" céljai sok helyütt egybeesnek az al-Kaida kinyilvánított politikai céljaival. A Krónika megállapítja: nagy hiba lenne, ha továbbra is a terroristák likvidálását, és nem a terrorizmus kiváltó okának felszámolását tekintenék vezérelvnek.
RIADÓRA SEMMI OKUNK. Egyes államok kérték nagykövetségeik védelmének megerősítését, és ennek eleget is tettünk, de Romániának nincs szüksége a terrorista-riadószint emelésére, maradnak annál a (kék) színnél, amely az elővigyázatosságot jelzi – nyilatkozta Traian Băsescu államfő, és emlékeztetett arra, hogy itt az elmúlt években egyszer és csak egy hétig volt mérsékelt, sárga riadó, a NATO-csúcstalálkozó idején (ezek fölött az emelt, narancssárga és a kritikus, piros jelzésű szintek lehetnek). (Antena 3)
CSORBA A SAJTÓSZABADSÁG. Romániában a médiatulajdonosok kerültek előtérbe, ők játsszák a főszerepet, miközben a higgadt, tájékoztató híranyagok háttérbe szorultak – közli az ActiveWatch romániai médiafigyelő intézet tavalyi évre vonatkozó, a hazai sajtószabadságot vizsgáló jelentése. A függetlenségének korlátozására tett törekvések mellett a gazdasági válság is keményen sújtotta a médiát, hiszen 2009 óta hatezer embert bocsátottak el, több mint hatvan helyi lap szűnt meg, a minőségi országos napilapok száma pedig felére csökkent. A médiatulajdonosok egyre gyakrabban szólnak bele a műsorpolitikába, az általuk képviselt gazdasági-politikai érdekeknek rendelik alá a tájékoztatást, és nagyon sok a burkolt reklám. A torz viszonyok miatt vonult ki tavaly a Westdeutsche Allgemeine Zeitung német kiadóvállalat is Romániából. A politikusok cenzúrakísérletekkel rontják az összképet, a parlament a közszolgálati televíziót sem tette pártsemlegessé (igazgatótanácsát politikai alkuk alapján nevezik ki), a legfelső védelmi tanács pedig a Romániát fenyegető veszélyek közé sorolta "az állami intézmények tevékenységéről hamis információkat terjesztő, az intézmények lejáratását szolgáló médiahadjáratokat".