Január elején értesültünk – Székelykeresztúrról, Andrási Erikától – egy olyan pályázati lehetőségről, amelyet a Háromszéki Közösségi Alapítvány hirdetett meg közösségépítési céllal. Mi, pedagógusok felvázoltuk a szülőknek a lehetőséget, és együtt döntöttük el, hogy a Szorgos Kezek Játszóterét megpályázzuk. A bodosi közbirtokosság felajánlotta a játszótér elkészítéséhez szükséges gömbfát, a református egyház pedig a pályázat lefuttatását, mivel más civil szervezet nincs a faluban. A dokumentáció határidőre elkészült.
Február 17-én értesültünk arról, hogy nyertünk. A jó hír után a szülőkkel közösen munkatervet állítottunk össze. Rövid két hónap alatt 17 közmunkanapot szerveztünk, amelyen sor került: a fa kivágására, betermelésére, kéregtelenítésére, a játéktér előkészítésére, a játékszerek megvásárlására, az alapvasazat bebetonozására, a főoszlopok felállítására, az iskolaudvar rendberakására, támfal építésére és a játékszerek felszerelésére.
Ilyen könnyen megvalósult az alapítvány által kiírt közösségépítés, mivel már számos alkalommal adódott példa ilyen jellegű összefogásra itt, az iskolában és óvodában, de ugyanez faluszinten is működik.
A szülők és pedagógusok között nagyon jó a kapcsolat, minden közmunkán együttes erővel, önfeláldozóan, fáradtságot nem ismerve végeztük el a kitűzött feladatokat. Eljöttek olyan falubeli emberek is, akik nem szülők és nagyszülők, de szívesen részt vettek a munkában. Ezt méltányoltuk, hiszen az iskola és az óvoda nem csak a jelenlegi szülők érdeke, hanem az egész faluközösségé. Így tudtuk felépíteni a Szorgos Kezek Játszóterét is. Április 30-án avattuk fel az óvoda és iskola udvarán. Az ünnepség a helyi pedagógusok köszöntőbeszédével kezdődött, ezt követte az óvodások és iskolások műsora. A meghívottak közül beszédet mondott a Háromszéki Közösségi Alapítvány részéről Bereczki Kinga ügyvezető igazgató, a Gaál Mózes-iskola részéről Máté Sándor aligazgató, a szülők nevében Benedek Csaba, valamint a református egyházközség képviselője, Sándor István lelkész. Mindannyian méltatták a helyi pedagógusok és szülők közti jó kapcsolatot, a példaértékű összefogást, a Háromszéki Közösségi Alapítvány "kovász-munkáját", ami nélkül nem valósult volna meg a játszótér.
Hiábavaló lett volna azonban az összefogás, a pályázat kedvező elbírálása, ha nem akadnak önzetlen anyagi támogatóink. Oklevéllel jutalmaztuk mindazokat, akik munkájukkal, adományukkal hozzájárultak a játszótér megvalósításához: Háromszéki Közösségi Alapítvány, bodosi szülők közössége, bodosi Református Egyházközség, helyi Közbirtokosság, Orex Kft., Ex–For Kft., Fulconstruct Kft., Deák László, Grad Molnár-Deák János, Andrási Erika, Józsa József, Józsa Álmos, a baróti RMDSZ- és MPP-frakció.
Az avatás után a gyerekek birtokba vették játszóterüket, ezáltal régi álmuk vált valóra. Az ünnepséget szeretetvendégség zárta, melyre a bodosi asszonyok nagy része sütötte az ízletes, hagyományos fánkot.
Benedek Erzsébet Andrea, Bodos
