Tizennyolc magyarországi és huszonegy hazai cég jelenlétét hirdeti a vásár katalógusa. A korábbi évekhez képest visszaesett kiállítói létszámtól akár színvonalas is lehetne a bemutatkozás, de a szemlélődőnek inkább az esetlegesség jut az eszébe. Már a rendezvény kirakatának tekinthető katalógus rombolja a hangulatot ékezet nélküli magyarságával és hozzávetőleges nyelvhelyességével, de a kiadványból felpillantva sem derülhettünk jobb kedvre. A vásár idei deklarált központi témája – ahogy azt a megnyitóbeszédek is hangsúlyozták – a zöld- és alternatív energiafelhasználás, amit néhány fűtés- és világítástechnikai cég jelenléte is hangsúlyoz, ezen túlmenően azonban vegyesbolt benyomását kelti az egész, a magyarországi hústermékektől az orosz piacos konfekciókig. Némi szomorúságra ad okot az is, hogy csak mutatóban fordulnak elő háromszéki cégek. A jelenség egyszerre árulkodik a háromszéki vállalkozások helyzetéről, mi­nősíti a kiállítás reklámhordozó erejét, illetve az expó szervezőinek erőfeszítéseit.
A szabadtéri részen autóscégek kínálata vonzza a szemet, köztük a világ legnépszerűbb hibridüzemű gépkocsija, a Toyota Prius, vagy a Romániában egyelőre igen korlátozott számban hozzáférhető, minden porcikájában gyönyörű Alfa Romeo Giulietta. Érdeklődésre tarthat számot az energiafűz-feldolgozást népszerűsítő, kétóránként ismétlődő bemutató is.
Szebb idők emlékével és a szebb jövő reményében kisebb hullámvölgyként könyveljük el az idei Szent György-expót. A hagyomány kötelez, de csak akkor, ha a legjobb hagyományokat próbáljuk életben tartani.