Súlyos és súlytalan, avagy minden, ami élet, ami fontos – ekörül lüktetett, hullámzott Ion Caramitru és Johnny Răducanu szerda esti, Párbeszéd és ábrándozás a dzsesszben című előadása, mely a Bukaresti Nemzeti Színház műsorán szerepel.
A színész a legelismertebb román költők verseit mondta – nehéz lenne ezt nála hitelesebben megoldani –; a dzsesszzenész pedig zongorázott utánozhatatlan, lírai stílusban. Mert az idén nyolcvanesztendős Johnny Răducanu olyan elegáns hangzású zenei finomságokat produkál, amit csakis Caramitru előadóművészete tehet teljesebbé. Főként Nichita Stănescu verseit mondta, de elhangzott Dan Verona, Ana Blandiana, Radu Paraschivescu néhány költeménye is, miként a kor különös szellemisége révén, amolyan pamfletként bekerült az előadásba egy Arghezi-verselemzés is, ugyanis az eredeti sorok a szerző utódjának akarata szerint nem szerepelhetnek a műsorban. Mit is akartunk mi megmutatni? – kérdezte végül Caramitru Johnny Răducanutól, aki erre azt válaszolta: parányi akváriumi halacskákat...
