Vetített képes előadás hangzott el a háromszéki épített örökség leromlott állapotáról, s tudomást szereztünk a szakmai segítséget kérő, bimbózó megyei műemlék-helyreállítási programról. Az is kiderült, gondot okoz a szakemberhiány.

Kelemen Hunor művelődési miniszterré kinevezésével új fejezet kezdődött a műemlék-felújításban – mondotta Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke –: míg 2007-ben négy, 2008-ban három, 2009-ben két háromszéki műemlék rendbetételét támogatta a tárca, s ezekből kettő-kettő, illetve egy ortodox egyházi, tavaly 13, idén 19 megyei munkálatot segít. Ebben az évben több mint négymillió lejt különítettek el Háromszéknek. Azt is bejelentette: elkezdik a székelykapu-védő programot, idén egy-egy rakott, illetve faragott kaput renoválnak.
Hegedűs Csilla, a miniszter tanácsosa, csütörtöktől az RMDSZ kultúráért felelős főtitkárhelyettese közölte, míg korábban az országos műemlékvédelmi alap 0,2 százaléka került erdélyi magyar érdekeltségű épületek javítására, jelenleg ez az arány 26 százalék.
Benczédi Sándor sepsiszentgyörgyi építész, műemlékvédő szakmérnök elszomorítónak látja a háromszéki helyzetet, s a tanácselnök beszédére utalva felkiáltott: jó, hogy megtört a jég! A bölcsesség első jeleként értékelte, ha valaki segítséget mer kérni. Előadást tartott az utóbbi tíz év műemlék-helyreállítási munkálatairól. Bemutatta a tíz befejezettet, aztán rátért a "gazda hiányában pusztuló" műemlékekre, mint a magyar–román közös erőfeszítéssel helyreállított gelencei római katolikus és a kilyéni unitárius templom. Hangsúlyozta, előbbi azért került fel a világ száz legveszélyeztetettebb műemlékének lajstromára, mert ,,nem kell a közösségnek", mely új templomát használja. Szakszerűtlen beavatkozás történt a bikfalvi Simon-kúrián, valamint a sepsiszentgyörgyi vártemplomon. Kivitelezés alatt áll a bikfalvi Dénes-kúria, a gidófalvi és a kálnoki református templom. Engedély nélküli, "ismeretlen minőségű" munkálat folyik az uzoni Béldi–Mi­kes- és a zabolai Mikes-kastélyban. Itt megjegyezte, hogy a tulajdonosoknak nem csak jogaik vannak, hanem kötelezettségeik is lennének. Benczédi felsorolta az elkezdett, de abbahagyott felújításokat: albisi és szacsvai református, árkosi és nagyajtai unitárius templom, kőröspataki és miklósvári Kálnoky-kastély, altorjai Apor-kúria. Utóbbi Európa legépebben megmaradt, legértékesebb XVII. századi udvarháza. Kutatás és tervezés után abbamaradt az oltszemi Mikó-kastély, a Kárpát-medence egyetlen empire-stílusú épülete, a dálnoki Hadnagy-kúria, a vargyasi Daniel-kastély, a sepsiszentgyörgyi Hungária Szálló rendbetétele. Végveszély­ben a bölöni unitárius vártemplom első fala, a feldobolyi és gidófalvi református templom, a kálnoki unitárius harangláb, az árapataki Da­mokos-, az aldobolyi Hollaky-, az erdőfülei Boda-, az imecsfalvi Cserey-kúria, a nagybaconi árkádos lakóház, és Ika-vára, valamint a kovászna–kommandói sikló és kisvasút, amelyet már nem lehet helyreállítani, csak újjáépíteni.
Furu Árpád műemlékvédelmi szakmérnök a népi épített örökséget érintő veszélyeket ismertette. Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetés során Kovács Kázmér építész kifejtette: már elemi iskolában meg kellene kezdeni az építészet- és művészettörténeti nevelést. Jánó Mihály művészettörténész a szakemberhiányra hívta fel a figyelmet, s arról szólt, valamiféle ösztöndíjrendszerrel oda kellene irányítani a fiatal kutatókat. S feltette a kérdést: mihez kezdünk a helyreállított épülettel? Azt be kellene lakni. Bodor Csaba műemlékvédelmi szakmérnök sajnálattal közölte, hogy a menő cégek elszippantják a szakembereket, mert kifizetődőbb gyárcsarnokot építeni, mint műemléket menteni.
Benczédi Sándor tapasztalatból mondta, hogy a szakember sokkal többet ki tud hozni magából, ha szülőföldjén dolgozik. Ő és Bodor Csaba is elrettentő példaként említette a zágoni Mikes–Szentkereszty-udvarház felújítását végző sinaiai utászcéget, melynek egyetlen ácsa nincs, miközben tetőt javít, s helyben vannak ácsok is, kőművesek is. Felrótták a polgármester felelősségét. A csíkszeredai Mikó-vár felújítási tervét a helyet nem ismerő bákói cég készítette. Ennek kapcsán hangoztatta Hegedűs Csilla, hogy egyszerűsítették az akkreditálási eljárást, kérte a székelyföldi fiatal építészeket, kérvényezzék a műemlék-felújítási minősítést, mert most már van pénz, s jó lenne, ha ez a pénz Háromszéken, Székelyföldön maradna.