Pusztuló műemlékeink védelmében

2011. május 7., szombat, Közélet

Végveszélyben a Boda-kúria

Épített örökség: teher vagy a jövő értéke? – ezzel a címmel szervezett szakmai tanácskozást a megyei önkormányzat csütörtökön.

Vetített képes előadás hangzott el a háromszéki épített örökség leromlott állapotáról, s tudomást szereztünk a szakmai segítséget kérő, bimbózó megyei műemlék-helyreállítási programról. Az is kiderült, gondot okoz a szakemberhiány.

Kelemen Hunor művelődési miniszterré kinevezésével új fejezet kezdődött a műemlék-felújításban – mondotta Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke –: míg 2007-ben négy, 2008-ban három, 2009-ben két háromszéki műemlék rendbetételét támogatta a tárca, s ezekből kettő-kettő, illetve egy ortodox egyházi, tavaly 13, idén 19 megyei munkálatot segít. Ebben az évben több mint négymillió lejt különítettek el Háromszéknek. Azt is bejelentette: elkezdik a székelykapu-védő programot, idén egy-egy rakott, illetve faragott kaput renoválnak.
Hegedűs Csilla, a miniszter tanácsosa, csütörtöktől az RMDSZ kultúráért felelős főtitkárhelyettese közölte, míg korábban az országos műemlékvédelmi alap 0,2 százaléka került erdélyi magyar érdekeltségű épületek javítására, jelenleg ez az arány 26 százalék.
Benczédi Sándor sepsiszentgyörgyi építész, műemlékvédő szakmérnök elszomorítónak látja a háromszéki helyzetet, s a tanácselnök beszédére utalva felkiáltott: jó, hogy megtört a jég! A bölcsesség első jeleként értékelte, ha valaki segítséget mer kérni. Előadást tartott az utóbbi tíz év műemlék-helyreállítási munkálatairól. Bemutatta a tíz befejezettet, aztán rátért a "gazda hiányában pusztuló" műemlékekre, mint a magyar–román közös erőfeszítéssel helyreállított gelencei római katolikus és a kilyéni unitárius templom. Hangsúlyozta, előbbi azért került fel a világ száz legveszélyeztetettebb műemlékének lajstromára, mert ,,nem kell a közösségnek", mely új templomát használja. Szakszerűtlen beavatkozás történt a bikfalvi Simon-kúrián, valamint a sepsiszentgyörgyi vártemplomon. Kivitelezés alatt áll a bikfalvi Dénes-kúria, a gidófalvi és a kálnoki református templom. Engedély nélküli, "ismeretlen minőségű" munkálat folyik az uzoni Béldi–Mi­kes- és a zabolai Mikes-kastélyban. Itt megjegyezte, hogy a tulajdonosoknak nem csak jogaik vannak, hanem kötelezettségeik is lennének. Benczédi felsorolta az elkezdett, de abbahagyott felújításokat: albisi és szacsvai református, árkosi és nagyajtai unitárius templom, kőröspataki és miklósvári Kálnoky-kastély, altorjai Apor-kúria. Utóbbi Európa legépebben megmaradt, legértékesebb XVII. századi udvarháza. Kutatás és tervezés után abbamaradt az oltszemi Mikó-kastély, a Kárpát-medence egyetlen empire-stílusú épülete, a dálnoki Hadnagy-kúria, a vargyasi Daniel-kastély, a sepsiszentgyörgyi Hungária Szálló rendbetétele. Végveszély­ben a bölöni unitárius vártemplom első fala, a feldobolyi és gidófalvi református templom, a kálnoki unitárius harangláb, az árapataki Da­mokos-, az aldobolyi Hollaky-, az erdőfülei Boda-, az imecsfalvi Cserey-kúria, a nagybaconi árkádos lakóház, és Ika-vára, valamint a kovászna–kommandói sikló és kisvasút, amelyet már nem lehet helyreállítani, csak újjáépíteni.
Furu Árpád műemlékvédelmi szakmérnök a népi épített örökséget érintő veszélyeket ismertette. Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetés során Kovács Kázmér építész kifejtette: már elemi iskolában meg kellene kezdeni az építészet- és művészettörténeti nevelést. Jánó Mihály művészettörténész a szakemberhiányra hívta fel a figyelmet, s arról szólt, valamiféle ösztöndíjrendszerrel oda kellene irányítani a fiatal kutatókat. S feltette a kérdést: mihez kezdünk a helyreállított épülettel? Azt be kellene lakni. Bodor Csaba műemlékvédelmi szakmérnök sajnálattal közölte, hogy a menő cégek elszippantják a szakembereket, mert kifizetődőbb gyárcsarnokot építeni, mint műemléket menteni.
Benczédi Sándor tapasztalatból mondta, hogy a szakember sokkal többet ki tud hozni magából, ha szülőföldjén dolgozik. Ő és Bodor Csaba is elrettentő példaként említette a zágoni Mikes–Szentkereszty-udvarház felújítását végző sinaiai utászcéget, melynek egyetlen ácsa nincs, miközben tetőt javít, s helyben vannak ácsok is, kőművesek is. Felrótták a polgármester felelősségét. A csíkszeredai Mikó-vár felújítási tervét a helyet nem ismerő bákói cég készítette. Ennek kapcsán hangoztatta Hegedűs Csilla, hogy egyszerűsítették az akkreditálási eljárást, kérte a székelyföldi fiatal építészeket, kérvényezzék a műemlék-felújítási minősítést, mert most már van pénz, s jó lenne, ha ez a pénz Háromszéken, Székelyföldön maradna.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 519
szavazógép
2011-05-07: Közélet - Sylvester Lajos:

Egykori tanítvány a Mikóban

A Székely Mikó Kollégium számon tartja és megbecsüli értéket teremtő végzettjeit. Legutóbb Beder Tibor nyugdíjas Hargita megyei főtanfelügyelő, a magyarok Székely­földi Társaságának elnöke volt a vendégük az egykori diák legújabb, Az utolsó csata című kötetének megjelenése alkalmából.
2011-05-07: Közélet - :

Leálltak a beruházások

Az állam által támogatott beruházások stagnálnak, félő, bármilyen alaposan előkészítettük, érdemi munka nem kezdődhet – véli Nagybacon polgármestere, Bardocz Csaba.