Az ország harmadik legfontosabb kultúrája vonatkozásában Tőke István mezőgazdasági államtitkár országos adatokkal szolgált. Kiderült, hogy a 3,6 millió tonna éves átlaggal ugyan a nagyhatalmak közé tartoznánk, de hektáronkénti 12—14 tonnás átlagterméssel messze elmaradunk a hollandoktól például (ott az 50 tonnás átlagon nem csodálkoznak). De még így sem ez a termelők legnagyobb gondja, hanem az értékesítés, amiről az államtitkárnak is az összefogás, az értékesítési szövetkezetek létesítése jut eszébe. Arról viszont nem esett szó, hogy a minisztériumnak van-e legalább középtávú szakpolitikai elképzelése, netán kidolgozott programja a piaci kockázatok mérséklésére.

Latzin Gábor, a mezőgazdasági szakközépiskola igazgatója felvetésére, miszerint a modern technológiák bevezetéséhez elengedhetetlen a jövő mezőgazdászainak gyakorlati képzése, ehhez pedig megfelelő gépek kellenének az iskolában, az államtitkár ígérte, utánanéz a lehetőségeknek. Könczey Csaba, a megyei szakigazgatóság vidékfejlesztésért felelős új igazgatója a számok tükrében a megyei pityókagondokról szólt. Szerinte a rendkívül felaprózott birtokviszony miatt alacsonyak az átlaghozamok, de még így is, na meg az idei aszályos időjárás miatti kevés termés után is a burgonya mintegy harmada (a 290 000 tonnából 90 000) vevőre vár, miközben a megye szakszerű raktározási kapacitása alig éri el az ötezer tonnát. Kitörési pontként szintén az értékesítés megszervezését, na meg a bioburgonya-termesztést látja. Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester, a megbeszélés házigazdája utalt arra, hogy a Szépmezőn megvásárolt telephelyet hamarosan bevonják az értékesítés megszervezésébe.

Klárik László, a kifizetési ügynökség vezérigazgatója ismertette azt az uniós vidékfejlesztési programot, amely révén a burgonyatermelők is jelentős forrásokat vonhatnak be a fejlesztésekbe, Szabó Ilona szenátor pedig ismételten a termelők összefogásának, a bizalom megteremtésének szükségességére hívta fel a figyelmet, és további szakmai találkozókat sürgetett.