A Hunyad megyével hivatalosan is létező testvérkapcsolatot sikerült személyessé, emberibbé tenni a hét végén: a Szent György-napok vendégseregében negyvenfős lupényi magyar küldöttség is szerepelt.
Könnyű itt magyarnak lenni, annál nehezebb a szórványban, nálunk nehéz megtartani azt, ami a miénk – mondják, s ha kérdezik őket, hosszasan mesélnek Zsil-völgyi életükről, az ottani morzsolódó magyarságról. "Otthon akkor fordulok meg az utcán, amikor magyar szót hallok, itt meg akkor, ha mellettem románul beszélnek" – mondja egy bányában dolgozó férfi. A mostani látogatás a lupény-vulkáni és a sepsiszentgyörgyi unitárius egyházközség közötti kapcsolatnak köszönhető, a Zsil-völgyi vendégek szentgyörgyi családoknál szálltak meg, ezt baráti kézfogásnak tekintik. Számunkra elsődleges cél a testvérkapcsolat, másodlagos a Szent György-napokon való részvétel – magyarázza Koppándi Zoltán lupényi unitárius lelkész, hozzáfűzve, hogy a mintegy harmincezres bányászvárosban 3000–3500 magyar él. Azért is jöttünk, fürödjünk meg egy kicsit az itteni magyar közösségben, mert fontosnak érezzük, hogy mélyüljön az emberek közötti barátság – tette hozzá.
