A múlt hét végén Hódmezővásárhelyen tartották a XVIII. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazdasági Napokat, a nagyméretű agrárexpót, amelyen Háromszékről a magyar charolais-tenyésztők egyesületének meghívottjaként vett részt Kézdialmás község polgármestere, a helyi állattenyésztő egyesület elnöke, a mezőgazdasági igazgatóság vezetője és a hivatal állattenyésztő szakembere.
Máthé István, az almási egyesület elnöke – erre lehet támaszkodni
Magyar–magyar kapcsolatok
Az almási állattenyésztők jövedelemszerző alternatívaként húsmarhatartással próbálkoznának a jövőben. Az egyesület a legelők bérléséből származó területalapú és egyéb támogatásokból szeretne charolais húsmarhatelepet létesíteni, amely egyben didaktikai és bemutató farmként is működhetne. A magyarországi és a háromszéki egyesület kapcsolata közel hatéves múltra tekint vissza, most úgy tűnik, ennek gyümölcse is lesz.
A magyarországi egyesület közel negyven éve foglalkozik a charolais francia fajta tenyésztésével, jelenleg 130 taggal működnek, a saját teljesítményvizsgálat alatt álló anyatehenek száma pedig meghaladja a 9000-et. A házigazdák elmondása szerint a húságazat egyre nyereségesebbé válik, egyben pedig alternatíva is azok számára, akik nem akarnak teljesen lemondani az állattenyésztésről, és a körülményes tejtermelésről a jóval kevesebb munkát igénylő húsmarhatartásra állnak át. Az utóbbi időben a magyar juhtartók jó része választja ezt a lehetőséget. A háromszéki szakemberek véleménye szerint megyénk óriási lehetőségekkel és természeti adottságokkal rendelkezik a hústermelés terén, hiszen az állatállomány megállíthatatlan csökkenésével egyre több a kihasználatlan, olcsó takarmányt biztosító legelő.
Francia fajta
Érdemes néhány szót ejtenünk a fajta tulajdonságairól. A charolaise szarvasmarha világszerte ismert és kedvelt húsfajta. Mintegy ötmillió charolais anyatehénből a fajta őshazájában, Franciaországban kétmilliót tenyésztenek. Magyarországon 1971 óta van jelen. A bikák legnagyobbjai 1500–1700 kg-ra, a tehenek pedig 1000–1300 kg-ra is megnőnek. E jellegzetes, egyszínű, tejfehér vagy tejfölsárga marha átlagosan 64–65 százalék körüli húskitermelési (vágási) százalékra képes. A választáskor (205–210 napos korban) a legjobb borjak meghaladják a 400 kilót is. A fajtát kiterjedten alkalmazzák apai vonalként a keresztezéseknél, a hizlalási alapanyag előállításánál. Ennek oka, hogy a charolais kiváló húsminősége mellé nagy gyarapodóképesség és homogén utódcsoport társul, kedvező tulajdonságait jól örökíti. A szokásos vágási súly 650–700 kg, de akár 800 kg-ig is gazdaságosan hizlalható. A választott (hét hónapos) és a végsúlyra hizlalt (500–600 kg) borjakat jelenleg 90 százalékban külföldi piacokon értékesítik. Kedvelik, mert egységesen reagál a takarmányozásra, az egyedek gyarapodása és faggyúsodása nem tér el lényegesen egymástól, az egyenletes húsminőség viszonylag egyszerűen biztosítható.
Charolais tenyészállat – erénye, hogy könnyen kezelhető
A szerző felvételei
Kedvező piaci konjunktúra
A magyarországi egyesület vezetősége kiemelt feladatnak tekinti a tenyész- és hízóállatok exportra történő elősegítése mellett a magyar piacra jutás támogatását is. A feladat nagy, hiszen a marhahús fogyasztásának az anyaországban sincs nagy hagyománya, az átlagos egy főre jutó mennyiség alig több négy kilónál, míg a régebbi uniós országokban 24 kg körüli. A házigazdák elmondása szerint a marhahús és az élő állat piaca már évek óta nagyon kedvező. A szokásos olasz, spanyol és görög piacok mellé bejött a török, ukrán, orosz és a balti államok nagyfokú kérelme, nem is tudják egészében kielégíteni. Az értékesítési ár is nagyon előnyös, hiszen az 500–600 kilósra hizlalt bikaborjú élősúlyáért 2,3 eurót (közel 10 lejt) fizetnek.
Kiállítás és találkozóhely
A hódmezővásárhelyi kiállítás az évek során a magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb jelentőségű, rangos szakmai találkozójává vált. 2005-től a növénytermesztési ágazat bemutatásával is bővült. Fő szervező a Hód-Mezőgazda Zrt., a Magyar Állattenyésztők Szövetségének jelentős segítségével. A részvénytársaság teremtette meg Magyarországon az újkori állatkiállítások kultúráját, és bevezette az állatbírálatokat a legfejlettebb állattenyésztő országok mintájára. Idén immár tizennyolcadik alkalommal adott otthont a küllemében is lenyűgöző kiállítói terület a rendezvénysorozatnak. Kellemes hangulatú, magyaros stílusú, nádfedeles, faszerkezetes állatbemutató terek között járva az alföld legnagyobb mezőgazdasági szakmai találkozójára várták az érdeklődőket. Jöttek is nagy számban (százezres nagyságrendben), családostul, ekkora érdeklődéssel a háromszékiek még nem találkoztak ilyen típusú rendezvényen.
A három nap programját is úgy állították össze, hogy mindenki találjon megfelelő szórakozást. Volt ott magyartarka és Holstein show-bírálat – különösnek tűnt, hogy kevés pirostarkát állítottak ki, ezt a helybeliek a termelés szakosodásával magyarázták, tejtermelésre jórészt a holsteint használják, a gazdák jó része húsmarhatartásra állt át, így a magyartarka fokozatosan kiszorul –, juhtenyésztési bírálat, baromfi- és halfajtabemutató, húsmarha, ló és sertés tenyészállatbírálat, országos agárverseny, látvány-mangalicavágás, állatárverés, huszárbemutatók, állatfelvezető ügyességi verseny, juhnyíró- és főzőverseny, lovas falkavadász-bemutató francia rókakopókkal, fogatkavalkád, bemutató fejés, díjugratóverseny, csikósbemutató és sok más egyéb.
A charolais-egyesületi tagok közel hatvan egyedet neveztek be a kiállításra. A tenyészállatok küllemét a franciaországi, elzászi Paul Hild bírálta el. A szakember 1962 óta tenyészti a fajtát, ugyanakkor az elzászi Charolais Unió elnöke is. Az állatokat tíz kategóriában versenyeztették. Nehéz volt a csoportgyőzteseket kiválasztani, hiszen a magyar genetika világszintűvé nőtte ki magát. A tenyészbikák kategóriájában a Charolais Kft. Lajosmizsei Csávoly nevű, ötéves, 1320 kilogrammos bikája nyert. Csávoly hosszas mérlegelés után győzte le a tavalyi elsőt, Győzőt (ennek fotója lapunk hasábjain is megjelent korábban), amely idénre kissé "lefogyott". Tavaly az 1500 kilóig mérő hídmérlegen nem sikerült lemérni. A legnehezebb pillanat a bíró számára a kiállítás szépének kiválasztása volt. A 2011-es év legszebb charolais-e címet végül az Abaúji Charolais MG. Zrt. gyönyörű kétéves növendéküszője nyerte el.
A háromszéki vendégek péntek este az egyesület bálján is rész vettek, ahol megkóstolhatták az érlelt, puha és porhanyós, telt ízvilágú és zamatú charolais-húskészítményeket. A házigazdák megígérték, hogy június végén Jancsó István egyesületi elnök és Domokos Zoltán ügyvezető igazgató viszonozza a látogatást. Akkor nézik meg a magyar szakemberek az almási adottságokat, kiválasztják a pontos telephelyet, istállótervet és gazdasági előtanulmányt készítenek, megbeszélik az élőállat-vásárlás feltételeit.
