Eheted majd a torzsát,
Kenyérből csak a morzsát,
Morzsából is a régit,
Régiből is a régit.

Bundád nő majd, bozontos,
S szürke, barna, nem fontos,
Füled hossza mérsékelt:
Eléri a fél métert!

Mekegsz majd, vagy makogsz majd,
Megmondja, ki tapasztalt,
Nem tudom, de nem vitás:
Nem lesz benne ragozás.

S hogyha dalolsz, dalodtól
Kutya, macska eliszkol,
Elbujdosik a szamár,
A nagyhírű daltanár.

S ha nyílik az iskola,
Tudom, járnál már oda,
Fésülnéd az irhádat,
Firkálnád az irkádat!

De nem lehet, hisz egy nyúl
Minek tanul latinul,
Görögül meg magyarul,
Akkor se lesz más, csak nyúl!

Gondold meg hát, még lehet,
Még nem nőtt ki a füled,
Nyúl leszel, vagy kisgyerek,
S a tejbegrízt megeszed!