Már régóta készülnek egy asztalhoz ülni az adózó termelők és az ellenőrök, hiszen rengeteg tisztázatlan kérdés merült fel az adózás és az adóhatósági ellenőrzések körül. Legtöbb a 2008/44-es sürgősségi kormányrendelet alapján bejegyzett, engedéllyel rendelkező természetes személyek (PFA) gazdaságai és azok egyszerűsített könyvelése körül. A valós vagy alaptalan híresztelések a könyvvitel bonyolultságáról, a könyvelési törvények értelmezhetőségéről és az ellenőrzések szigorúságáról, esetenként a bírságolás és visszafizetés nagyságrendjéről a megyei agrárkamara szakemberei szerint több háromszéki gazdát eltántorítottak a bejegyzéstől, így kevesebb uniós pályázati pénz kerül a megyébe. Az országos vidékfejlesztési terv kiírásai ugyanis csak jogi személyiségű (PFA, egyéni vállalkozás, cég) gazdaságok által pályázhatók meg. Ez a feltétel érvényes számos uniós és országos kiegészítő támogatásra is.
Értelmezett előírások
Az engedéllyel rendelkező magánszemélyek adóbevallási kötelezettségét sem alkalmazzák egységesen az országban, egyes megyékben a növénytermesztést vagy állattenyésztést mezőgazdasági tevékenységnek, míg más megyékben kereskedelmi tevékenységnek tekinti a pénzügyi hatóság. A besorolás korántsem mindegy, hiszen a 2003/571-es adózási törvény kimondja: a mezőgazdaságból, állattenyésztésből és erdőkitermelésből származó jövedelem nem adózandó, a jövedelemadót csak akkor kell alkalmazni és befizetni, ha a termést begyűjtőközpontoknál vagy ipari feldolgozóknál értékesítik. A találkozón megjelenő termelők a könyvelési formanyomtatványok hiányát kifogásolták, nem tudják például, hogy milyen formában vezessék az állatmozgásokat, a takarmányozási napok nyilvántartá­sát. Ambrus Attila elismerte, előfordulhattak vitás helyzetek és esetleges túlkapások az ellenőrzések során, és megígérte, a jövőben ez nem történik meg. Néhány kérdésre nem tudott helyben válaszolni, de a találkozások sora folytatódik – holnap 11 órától lesz a következő az igazgatóságon –, így rövidesen tisztázódnak a problémák.
Tej helyett hústermelés?
Édler András képviselő jelenlétét kihasználva az igazgatóság szakemberei a kisgazdasági állattenyésztés háromszéki jövőjéről is tárgyaltak. Mint ismeretes, a szaktárca az országos szinten gyengének mondható tejminőséget látva – ami alól Háromszék sem kivétel –, többször fordult az unió mezőgazdasági bizottságához, hogy Románia még egy ideig haladékot kapjon a kötelező extra minőségi feltételek bevezetésénél. Az uniós csatlakozási szerződés értelmében ugyanis a tejgyáraknak már 2009-től csak extra minőségű tejet szabadna átvenniük és feldolgozniuk. A szerződés mellékletében viszont az is szerepel, hogy újonnan csatlakozó ország legfeljebb öt év haladékot kaphat a szigorú tejminőségi előírások bevezetésére, ezt próbálja kihasználni Románia. Az előírások betartása rengeteg gazdaság felszámolását jelentette volna, hiszen az állatorvosi hatóság által is megerősített laboratóriumi eredmények azt mutatják, hogy például a feldolgozókhoz leadott háromszéki tejnek csak mintegy 50–55 százaléka felel meg az extra minőségnek, amelyben milliliterenként legtöbb 400 000 szomatikus sejt és 100 000 összcsíra fordulhat elő. Nyári időszakban még rosszabb a helyzet, a megtermelt tejmennyiségnek csak egyharmada felel meg a feltételeknek. Románia ismétlődő beadványát az unió eddig jóváhagyta, így a gyengébb minőségű tej még feldolgozható 2011 végéig, de jövőre már igen kétséges a helyzet, hiszen ez lenne az ötödik csatlakozási év.
A megyei igazgatóság szakemberei jó esélyt látnak a marhahústermelésben. Az állattenyésztők, akik nem tudnak pénzt áldozni a tejminőség javítására – fejőgépvásárlásra, fejőszoba-építésre, hűtőtankvásárlásra –, a húsmarhatartásra való átállást többnyire jó megoldásnak tartják. A gond csak az, hogy az uniós országokkal ellentétben a román mezőgazdasági minisztérium nem támogatja az ágazat fellendítését. Egy régi uniós országban – Magyarországon is – a húsmarhatenyésztő többféle támogatást kap: anyatehén-tartási támogatást, hizlalási és vágási prémiumot, extenzifikációs támogatást, amelyek összege akár 300–400 euróra is rúghat. Ha a kormány stratégiai ágazatnak tekintené a hústermelést, a támogatásokat az unió mezőgazdasági garanciaalapjából is fizethetnék. Édler András képviselő a találkozón elhangzottak alapján vállalta az ügy felvetését és tisztázását a szaktárcánál, szükség esetén parlamenti interpellációban a törvényhozók előtt is hajlandó ismertetni a háromszéki gazdák és szakemberek kérését.
A megyei igazgatóságon holnap 11 órakor kezdő­dő találkozón az egyszerűbb mezőgazdasági adózási rendszer törvényes kidolgozásáról lesz szó.