Az a sok régiség, mit összegyűjtött, kallódóban, írásait sem kezelik gondosan, pedig falucskánk monográfiáját köszönhetjük neki.
Olykor próbálom utánozni, nemrég végeztem egy házi népszámlálást. Él a faluban 26 özvegyasszony, 11 özvegyember, 6 agglegény, 1 férjezetlen hölgy. Azoknak a beépítetlen telkeknek a száma, ahol gyermekkoromban még lakások álltak, 25, üres bennvalóból 34-et számoltam, személygépkocsival három utca járhatatlan, ahol frissen aszfaltoztak, lyukak mutatják a sánctakarító gép útját. A közbirtokosság két éve nem tartott gyűlést, a fánk azonban rendesen fogy az erdőről. Egyetlen közkutunkból a vizet behajolva ki lehet meríteni, tető nincs rajta, talán valami tragédiára várnak vele? Az állomásépület teteje is omlóban, a kultúra mélyponton. Az iskolában azonban nagyon gondosan tanítgatják gyerekeinket, az óvodában pedig hál’istennek van utánpótlás, és szeretnek is oda járni a kicsik.
Az emberi tényezőkkel mit sem törődő új lakóink is kerültek a tavasszal, gólyapár rakott fészket a nagyút mellett. Ott van közvilágítás is, míg másutt csak sár és sötétség.
Boldizsár Béla, Bélafalva