Az ügyet etnikai konfliktusként állították be az országos tévécsatornák: ,,A magyarok verik a romákat!" És megszólaltak a romák is, akik arra panaszkodtak, hogy hátrányos megkülönböztetés éri őket a faluban.

Apáca polgármestere, Bölöni Gyula igyekezett hangsúlyozni, hogy nem etnikai, hanem társadalmi oka van a primitív eszközökkel vívott utcai harcoknak. A terménylopások rendkívül megkeserítik a falusi gazdák életét. Négyfaluban, Apácán, Ürmösön, Szászmagyaróson a jelenség mindennapos, és állandó feszültség forrása.

Több éve már az apácai községháza megszervezte a mezők őrzését, ám az őrök jelenléte nem riasztja el a tolvajokat. A nincstelen roma családok — amelyeknek fő jövedelmi forrásuk, hogy gyerekeik Brassóban koldulnak, szélvédőt mosnak az útkereszteződésekben — esténként szintén gyerekeiket küldik lopni a határba. Ugyanis a kiskorúak ellen nem lehet büntetőeljárást alkalmazni.

Egy augusztusi este a mezőőrök három kiskorút állítottak meg, aki lucernával megrakott szekérrel tartott hazafelé. Erélyesen felelősségre vonták őket. Tana Árpád mezőőr úgy emlékszik, hogy a fiúk részeg apja hirtelen megjelent, és a mezőőröknek támadt. Pillanatok alatt több tucat roma termett a helyszínen. A szóváltás verekedéssé fajult, s a mezőőrök elmenekültek a támadó romák elől.

A hír szélvész gyorsan elterjedt a faluban, a magyarok és románok is csapatokba szerveződtek, és összecsaptak a romákkal. A verekedésnek néhány könnyebb sérültje volt mindkét oldalon, két-három roma ház ablakát beverték. A robbanásig feszült helyzetet a jó két órával később Apácára küldött csendőrosztag enyhítette.

Másnap az apácai polgármesteri hivatalban rendkívüli tanácsülést tartottak, amelyen a szemben álló felek egymást vádolták: a magyarok és a románok a romákat gyanúsították a mindennapos lopásokkal, a romák pedig azt állították, hogy csak néhány család lop, s kifogásolták, hogy a magyarok el akarják őket űzni a faluból.

Az ülésen bizottságot hoztak létre mindhárom etnikum képviselőiből, melynek feladata a mező és a termények hatékonyabb őrzése lesz. Úgy határoztak, hogy este nyolc után a községben szekérrel tilos közlekedni, aki mégis megteszi, súlyos büntetésre számíthat, vagy akár el is kobozhatják a fogatát. A polgármester javasolta, hogy a nincstelen romáknak a parlagon heverő földeket adják bérbe. A javaslattal elvileg egyetértettek a tanácstagok.

A felgyűlt feszültség azonban szeptember végére sem enyhült számottevően. A felszínes tünetkezelés nem is vezethetett eredményre.

Apáca polgármesterét, Bölöni Gyulát kérdeztük, mi változott azóta.

— Jóformán semmi. A községi tanács határozatot fogadott el a mezőőrség hatékonyabbá tételéről. A hattagú bizottság már másnap összeült, s kijelölte a mezőőröket, akik éjszakánként vigyázzák Apáca 55 négyzetkilométeres határát. Két napig nem is volt semmi baj, a harmadik nap, különféle indokokra hivatkozva, a bizottság már nem ült össze. Az eredmény: ismét lopják a termést.

— A szekeresek betartják a tilalmat?

— Nem. Már másnap lefoglaltunk egy fogatot, mert gazdája lopott fát szállított az erdőből. Úgy határoztunk, hogy megbüntetjük a törvényt sértő ló- és szekértulajdonosokat, állatonként 300 lejjel. Ha nem fizetik ki három napon belül a bírságot, a lovakat értékesítjük, az árból levonjuk az állat ellátásának költségét, a különbözetet visszafizetjük a gazdának. Ez lenne talán az egyik módszer, amellyel meg lehetne fékezni a lopásokat, ugyanis ló és szekér nélkül a tolvajok nem sokra mennek.

— Ki tudják fizetni a megbírságoltak a büntetést? Elriasztja ez egyáltalán őket a törvénysértés elkövetésétől?

— Két év alatt hárommilliárd régi lejes büntetést róttunk ki, ebből eddig alig 11 milliót fizettek ki. A tolvajok agresszívek, többször megverték a szolgálatban levő rendőröket, a közösségi rendőrség tagjait is, de az ügyész tízmillió lejre büntette, és szabadon engedte az elkövetőket.

— Javasolta, hogy a parlagon levő 500 hektár földből a romák bérelhessenek.

— Higgye el, azóta sem jelentkezett senki, hogy szeretne földműveskedni.

— A karhatalmi erők nem elég hatékonyak, nem félnek tőlük azok, akik rendszeresen megdézsmálják a mezőt?

— Egy éve hangoztatom mindenfelé, hogy Apácán nincs elég rendőr! Három nyugdíjba ment, vagy betegállományban van. Most négyet helyeztek át ide ideiglenesen. Szerintem az egyetlen megoldás, hogy csendőrőrsöt hozzanak itt létre, legkevesebb tizenöt tagút, mely a környéken biztosítaná a törvényességet. Ha erre nem kerül sor, akkor itt nyugalom egyhamar nem lesz. Ha kell, lemondunk más befektetésekről, akár egymilliárd régi lejt is áldoznánk egy csendőrőrs létrehozására, ha ezzel nyugalom lesz. Az apácai magyarok félelemben élnek. Van, aki a helyi hatóságok, a községháza határozottabb állásfoglalását hiányolja.

Varga Piroska remegő hangon panaszolja:

— Semmi sincs biztonságban, mindent ellopnak. Ellopták a kukoricánkat, a lucernát. Ha ezt szóvá merjük tenni, fenyegetőznek, vagy azt hányják szemünkre, hogy sajnáljuk tőlük azt a kis ezt-azt, mert ugyebár nekik is élni kell valamiből. Évekkel ezelőtt ötven ár földet adtunk bérbe egy romának, aki már két éve nem hajlandó a bért, a megígért fát leszállítani. Szóvá tettük, de megfenyegetett.

Csak a magyarok pártját fogják — ez az apácai romák általánosan hangoztatott véleménye. Ma is a magyarokat és Bölöni Gyula polgármestert vádolják, szerintük ki akarja füstölni őket a faluból. Azt hangoztatják, hogy mindössze néhány idegen cigány család lop, nagy részük azonban becsületes.

A romák képviselője, Gheorghe Drăgan nyilvánosan is a romák ellen készülő pogrom kiagyalójának nevezte Bölöni Gyula polgármestert. Drăgan a polgármester javaslatát, hogy földet adjanak bérbe a nincstelen romáknak, elfogadhatatlannak nevezte, mert szerinte megműveletlen földet adnának nekik, s nem a faluhoz közeli, jó minőségűből mérnének.

Constantin Leonte, az apácai rendőrőrs helyettes vezetője azt állítja, a rendőrök minden tőlük telhetőt megtesznek.

— Éjjel-nappal járőrözünk, együtt a mezőőrökkel. Bűncselekmények mégis naponta történnek.

— A polgármester csendőrőrs létrehozását szorgalmazza. Mi erről a véleménye?

— Úgy vélem, a csendőrőrs létrehozása nagy előrelépés lenne a közbiztonság szempontjából is. Sokan panaszkodnak ránk, de higgyék el, mi minden tőlünk telhetőt megteszünk. Arra kérek minden apácai lakost, hogy azonnal tegyen feljelentést, ha valami történik.

— Etnikai konfliktusnak tartja az augusztusi eseményeket?

— Szó sincs semmilyen etnikai konfliktusról. Egyszerűen a megengedő és be nem tartatott törvények miatt a bűnözés igen gyakori Apácán, és a gazdák türelme elfogyott.

Az apácai szociális eredetű (és büntetőjogi) problémákra megoldást kell találni. Mivel a jelenség nem egyedi, országos programra van szükség, amely biztosítja a törvényesség érvényesülését és azoknak a rászorulóknak a támogatását, akik munkaképtelenek, vagy nem jutnak munkához.

Ha nem születik mindenki számára megnyugtató és elfogadható megoldás, nem kizárt, hogy az augusztusi események megismétlődjenek Apácán, de Tatrangon, Barcaújfaluban, Ürmösön, Krizbán és számos más romániai településen, ahol az önhibájukból vagy önhibájukon kívül nyomorban élők száma meghaladja az aktív lakosság számát.

Tamás F. Attila, Both Csaba