Új közigazgatási felosztást akar Băsescu

2011. május 21., szombat, Közélet

Kisebb régiókat, nagyobb megyéket, azaz Románia új regionális és közigazgatási felosztását akarja Traian Bă­sescu államelnök. Ezt nyilatkozta egy konferencián, ahol azt is elmondta, már jövő évben, 2012-ben megoldást kell találni az ország adminisztratív átszervezésére.

Az államfő kifejtette, a jelenlegi megyék területe túl kicsi, képtelenek a fejlesztésre, a gazdasági fellendülés ösztönzésére. Ki­emelte, szándékában áll erről a politikai pártokkal is tárgyalni. Băsescu azt is elmondta, tisztában van azzal, hogy a lakosság nem támogatja a változást, sokakkal nehéz lesz megértetni, hogy városuk megmarad municípiumnak, de már nem lesz a tervezett régió székhelye. Hangsúlyozta, mindent elkövet majd, hogy megértesse az emberekkel az adminisztratív átszervezés előnyeit.
Lecsapott az elnöki kijelentésre, és rögtön egyetértett azzal Tamás Sándor, Ko­vászna megyei tanácselnök, az RMDSZ háromszéki szervezetének el­nöke. El­mond­ta, nem csak a gazdasági fejlesztési régiók átszervezésére tud megoldást az RMDSZ, hanem Románia közigazgatási átszervezésére is, egyik javaslatuk szerint Kovászna, Hargita és Maros megyének egyazon régióban volna a helye. Véleménye szerint éppen ideje volt napirendre tűzni a kérdést.
Az RMDSZ 2008-ban dolgozott ki egy regionális átszervezési javaslatot, és az erre vonatkozó törvényt a parlament elé terjesztették. A jogszabály feldarabolná a jelenleg létező régiókat: nyolc helyett tizenhat kisebb és öt makrorégiót "hozna létre". A szenátus hallgatólagosan elfogadta a jogszabályt, amely így az ügydöntő képviselőház elé került, ám ott mai napig nem tűzték napirendre, annak ellenére, hogy ez a kérdés szerepel a kormányprogramban és a nemrég aláírt protokollumban is. A román politikusok érdemi vitát még nem folytattak az RMDSZ javaslatáról, ám pártállástól függetlenül szinte mindannyian elutasították az RMDSZ-es elképzelést az "etnikai alapon" létrehozott Kovászna, Hargita és Maros megyét tömörítő régióról.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 521
szavazógép
2011-05-21: Múltidéző - Kádár Gyula:

A székely társadalom (A székelység lélekszáma a 16–17. században)

A székely közösség létszáma az 1500-as évek elején 112 625 főre tehető, ez a 16. század végére, 1595-ig minden bizonnyal megközelítette az Erdély története I. (1988), illetve az Erdély rövid története (1989) című, ez ideig legteljesebb összefoglaló történelmi kiadványokban emlegetett 160 000 fős lélekszámot. Ezt elfogadhatónak tartom, de történelmi tény az is, hogy a székely népesség száma 1595 és 1613 között mintegy 25százalékkal visszaesett.
2011-05-21: Közélet - Fekete Réka:

Dr. Fogolyán Kristófra emlékeztek

Száz évvel ezelőtt vette át Háromszék vármegye kórházának irányítását dr. Fogolyán Kristóf, akinek lezármazottjai az alkalomból domborműves emléktáblát helyeztek el a sepsiszentgyörgyi megyei kórház régi épületén. A tegnapi táblaavatón dr. Albert István méltatta a kórház névadójának tevékenységét, akinek unokája, Szotyori-Nagy Áron a megyei tanács alelnökével, Henning László­val együtt leplezte le Vargha Mihály képzőművész alkotását.