Kettős Kriza-centenáriumDalárdás parádé

2011. május 23., hétfő, Közélet

LéleküdítÅ‘, kivételes zenei eseménnyel ünnepelték meg Kriza János (1811–1875) születésének kétszázadik évfordulóját szombaton délelÅ‘tt a sepsiszentgyörgyi unitárius templomban. Ki­emelkedÅ‘ teljesítményű kórusok fellépése követte egymást a kétórás műsorban, mely a ,,százhangú orgona, a népzene" (Kodály) üzenetét tolmácsolta ama korból eredeztethetÅ‘en, melyben ,,nem voltak művészek, de volt művészet" (Kós Károly).

A két szép gondolatot a kiskunhalasi városi vegyes kar karnagya, Faddi Istvánné idéz­te bemutatkozásában.
A bevezetÅ‘ áhítatban nt. Kovács István lelkész méltatta a "porban heverÅ‘ igazgyöngyöket" összegyűjtÅ‘ uni­­tárius püspök népköltészeti gyűjteményének jelentÅ‘ségét, majd lapunk munkatársa, Kisgyörgy Zoltán elÅ‘adásában ismertette "a szűk egyhitű", akadémikus fÅ‘pap tudományos teljesítményét, annak háromszéki, nagyajtai vonatkozásait. Az elÅ‘adó humoros, csattanót csattanóra halmozó stílusa több rendben megnevettette a ,,csicser­gÅ‘ hallgatóságot", így az anekdotát kényszerű műfordítói kontárkodásáról — románra kellett fordítania erdÅ‘vidéki útikalauzát, hogy az megjelenhessen, és akkor változtatta a rím kedvéért kakukkra az ismert Kriza-vers vadgalambját — harsogó kacagással honorálták.

BenkÅ‘ EnikÅ‘, Karácsony Gabriella, LÅ‘fi Gellért, Sipos Zoltán, Péter Géza, Rigó Ildikó karnagyok, valamint a csiszolt hangú több száz énekes jóvoltából kiemelkedÅ‘en nívós műsorban szólaltak meg a magyar kórusirodalom remekei a sepsiszentgyörgyi Kriza János Unitá­rius Dalárda, a Krisztus Király-templom Laudate kamarakórusa, az 1928-ban alakult Szemerjai Református Dalárda, a nagyajtai Gazdag Miklós Polgári Daloskör (1884-ban alapították), az évszázados hagyományt folytató Homoródalmási Dalárda elÅ‘adásában. Műsorukon Bárdos Lajos, Zoltán Aladár, Halmos László, Farkas Ferenc, Graff Kálmán, Birtalan József, Eisekovits Mihály, Ligeti György alkalomhoz illÅ‘ darabjai szerepeltek. A szentgyörgyi 16 éves Pro Musica kamarakórust – Liszt Ferenc Ave Mariáját és Ligeti György Hortobágyát énekelték el – nem hiába díjazták nemzetközi fesztiválokon, most is énekművészete legjavát nyújtotta, és vastapsot kapott érte. KiemelendÅ‘ továbbá az erdélyi kapcsolatokat ápoló kiskunhalasiak vendégszereplése, akik háromszéki dalcsokorral, halasi betyárdalokkal kedveskedtek vendéglátóiknak, s nagy sikerrel adták elÅ‘ többek közt Kodály feldolgozásában a Szent Istvánról szóló éneket.
A megemlékezés záróakkordjaként a templomkertben az ünneplők Kriza Jánosnak szentelt kopjafát avattak fel.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 521
szavazógép
2011-05-23: Közélet - :

Huszárok, ha toboroznak

Mintegy harminc huszárt és ugyan­annyi székely lovast köszöntöttek az elmúlt hét végén a második háromszéki huszártoborzó alkalmával az Olt menti falvakban, ahol – a tavalyi felsÅ‘-háromszéki kezdet után – idén verbuválták a székelység katonamúltja iránt érdeklÅ‘dÅ‘ket. A huszártoborzó célja a katonáskodó székelység verbuváló hagyományának felelevenítése, a békés huszártoborzás bemutatása.
2011-05-23: Közélet - Szekeres Attila:

Ãœnnepelt Uzon

Nyolcadik alkalommal tartottak községi napokat Uzon­ban a hét végén. A rendezvénysorozat keretében tegnap délben kopjafát avattak néhai t. Nagyobb Péter (1902–1983) emlékére a református templom kertjében. Az ünnepi istentiszteleten t. Ungvári Barna András lelkipásztor emlékezett elÅ‘djére, aki a legnehezebb idÅ‘szakban, 1949–59 között szolgálta Uzon református közösségét, pezsdítette az életet a diktatúra sötét éveiben, s ezért három év és nyolc hónap börtönbüntetést szenvedett.