A sepsiszentgyörgyi Szerény Bikák csapata nyerte az elmúlt hét végén immár kilencedik alkalommal szervezett Háromszéki Kolbászparádé fődíját. A tavalyi győztes Négyesfogat a Magyar Gasztronómiai Egyesület vándordíját vihette haza, amiből örökös díj is lehet, ha az ugyancsak sepsiszentgyörgyi együttes további két alkalommal elnyeri.
Mi tagadás, többször jártam már "döglöttebb" hangulatú lakodalomban, mint amilyenre a fergeteges kolbásztöltő verseny sikeredett. Szombaton reggel az új városi sportcsarnokban közel hatvan csapat fogott asztaldíszítgetésbe – amire súlyos pontokat ígért pluszba, illetve mínuszba a zsűri –, a kellékek között pedig egy biztosan mindenhol előfordult: a pálinka. Ennek köszönhetően a hangulat is korán meghaladta az udvarias kínálgatás szintjét, a gyanútlan szemlélődőnek könnyen mozgáskoordinációs zavarai támadhattak, ha valamennyi invitációt elfogadta. De akadt mindenféle harapnivaló disznóság is szalonnától a kolbászos kenyérig, medveszalámitól a tepertőig.
És volt ötlet is bőven, ami elsőre nem a kolbászok fűszerezésében, hanem a csapatok névválasztásában és asztali dekorációjában nyilvánult meg. A Duna-deltai vándorokat természetesen gyógyíthatatlan horgászok alkották – akik idén nem hoztak haltepertőt, de jövőre szentül ígérték. A Keleti-Kárpátok Múzeumának együttese történelem előtti kolbászemlékeket vonultatott fel a wietenbergi kultúrától a csomortánin át az erősdi kolbászleletig. Több pénzintézet is fűszeres környezetben építgette ügyfélpolitikáját, a résztvevői térképet pedig Szegedtől Iaşi-ig rajzolhattuk fel.
Hogy milyen kolbászok születtek? Átlagos fogyasztói kultúrám azt mondatja velem, hogy finomak és finomabbak. Egyetlen példa: a Négyesfogat specialitásának megízlelése még egyszer meggyőzött az előítéletek fölöslegességéről, ezért hát ne húzzák az orrukat a gombás kolbász hallatán. A díjnyertes kolbászról nincsenek közvetlen élményeim, a Szerény Bikák hatméteres produkciója ugyanis szőrén-szálán eltűnt a zsűri-barátok-ismeretlen Bermuda-háromszögben. Annyit lehet megtudni róla, hogy az egyik csapattag, Berde Gyula egyik nagynénjének titkos receptje alapján készült, az Isten is megáldja érte. Az ítészeknek azonban nem lehetett különösebb kifogásuk, ám ahogy Madaras Dániel zsűritagtól megtudhattuk, nem csak az íz számított. "Értékeltük a Bikák egységes megjelenését, asztaluk arculatát, a vendégszeretetüket és a kitartásukat is, hiszen ők valamennyi eddigi kolbászfesztiválon indultak" – sorolta a zsűri szempontjait.
Az Asimcov, a Sepsiszentgyörgyi Vendéglátó Egységek Szövetsége és a Háromszéki Panziók Egyesülete által szervezett kolbászparádé nem csak a több különdíj okán keltette azt az érzést, hogy csupa győztes veszi körül az embert. A tánc, a jókedv, a vonatozás egyértelművé tette: mostanság ez Háromszék egyik legsikeresebb rendezvénye.