Nehéz volt dönteni, de muszáj volt választani – mondta vasárnap este Robert de Niro zsűrielnök a 64. Cannes-i Filmfesztivál díjkiosztóját követő sajtótájékoztatón. A zsűritagok egyetértettek az újságírókkal abban, hogy nagyon erős volt az idei mezőny: a filmek színvonala egységesen magas, s a fődíjat több alkotás is megérdemelte volna.
Malick, a rejtőzkődő rendező és Aranypálmás filmjének főszereplője, Brad Pitt
"Ez semmit nem vesz el azon filmek értékéből, amelyek nem kaptak díjat. Michel Piccoli kiváló volt a Habemus Papamban. Nanni Moretti pedig kiváló rendező" – mondta újságírói kérdésre az amerikai zsűrielnök. Mivel a fesztivál szabályai szerint filmenként csak egy díjat ítélhet oda a zsűri, "nagyon nehéz volt a döntéseket meghozni" – hangsúlyozta Robert de Niro. Az Aranypálmát annak a filmnek ítélték, amelyet a legnagyobb várakozás előzött meg, s amely végül a leginkább megosztotta a fesztiválközönséget: Terrence Malick The Tree of Life (Életfa) című munkáját az újságírók egy része tapssal, de sokan füttyel és búgással fogadták, s a kritikák is megosztottak voltak a rendező szerint költeményként értelmezendő, grandiózus filmet illetően. (Malick másodszor részesült a cannes-i fődíjban: először 1978-ban a Mennyei napokért). A 67 éves Terrence Malick ritkán forgat, negyvenéves pályafutása ellenére az Életfa csak az ötödik játékfilmje, amelyet rendezőként jegyez. A teljes univerzum működését bemutató, több mint kétórás film története az ötvenes években egy vallástól átitatott texasi kisvárosban játszódik, s egy átlagos háromgyerekes amerikai családról szól: a tekintélyelvű, fiait elnyomó apát alakítja Brad Pitt, oldalán a gyengédséget és az irgalmasságot megtestesítő anyával, akit Jessica Chastain játszik. A családtörténet azonban csak része az "életnél is hatalmasabb", kozmikus perspektívába helyezett alkotásnak, amelyben a világ keletkezésétől az élet megjelenéséig az evolúció különböző formáit is bemutatja a rendező, s nagyon fontos szerep jut a természeti képeknek, illetve a vallást, valamint a filozófiát érintő kérdéseknek. A félénkségéről ismert rendező nem jelent meg a díjátadón, az Aranypálmát producere, Bill Pohlad vette át Jane Fonda amerikai színésznőtől. "Nehéz egy óriás helyében állnom" – mondta a producer. Malick egyébként hétfőn, a díszbemutatót megelőző fotózáson és sajtótájékoztatón sem vett részt, de a fesztivál vezetősége megerősítette: az esti világpremieren a teremben ült, az egyik hátsó sorban.
Jude Law elárulta, hogy több film miatt is vita folyt a zsűritagok között, nevezetesen a spanyol Almodóvar, a finn Kaurismaki, az olasz Moretti filmjei és az ausztrál Julia Leigh első rendezői munkájával kapcsolatban.
Jean-Pierre és Luc Dardenne rendező és nyertes filmjük szereplői: Thomas Doret és Cecile De France (balról jobbra) pózol a fesztiválon
Megosztva adták ki az Aranypálma utáni második legfontosabb elismerést – a zsűri nagydíját – Luc és Jean-Pierre Dardenne A biciklis kölyök című drámájának és a török Nuri Bilge Ceylan Volt egyszer egy Anatólia című filmjének. "Ez volt a legjobb megoldás, amely tükrözi érzéseinket ezzel a két filmmel kapcsolatban" – hangsúlyozta a brit színész. A zsűri magyar származású francia tagja, Olivier Assayas úgy vélte, hogy kiváló filmek szerepeltek az idei versenyprogramban, és ezt jól tükrözi a díjazottak listája. Linn Ullmann norvég írónő azt emelte ki, hogy "Robert de Niro nagyon nagy zsűrielnök volt, egy demokrata". "Két csodálatos hetet töltöttünk el nagy filmekkel" – tette hozzá.
A filmje sajtótájékoztatóján a nácizmus iránti szimpátiáját hangoztató dán rendező, Lars von Trier kitiltását először kommentálták a zsűritagok. Robert de Niro emlékeztetett arra, hogy a Melancholia című filmet azután is versenyben tartotta a fesztivál vezetősége, hogy a rendezőt persona non gratának nyilvánította. "A rendezőnek mennie kellett, mi pedig meghoztuk döntésünket" – mondta a zsűrielnök arra utalva, hogy a Melancholiában nyújtott játékáért az amerikai Kirsten Dunst vehette át a legjobb női alakításért járó díjat.
Assayas a fesztiválközönség jelentős részéhez hasonlóan úgy vélte, hogy a Melancholia Lars von Trier egyik legjobb filmje. "Mi is elítéljük azt, amit mondott, de a filmje tökéletes művészi alkotás, a fesztivál egyik nagy filmje" – hívta fel a figyelmet a francia rendező.
A 64. Cannes-i Filmfesztivál díjai
Aranypálma – Terrence Malick: The Tree of Life (Életfa)
A zsűri nagydíja – (megosztva) a török Nuri Bilge Ceylan: Volt egyszer egy Anatólia és a belga Jean-Pierre Dardenne és Luc Dardenne: Le gamin au vélo (A biciklis kölyök)
A legjobb női alakítás díja – az amerikai Kirsten Dunst a dán Lars von Trier Melancholia című filmjében nyújtott játékáért
A legjobb férfi alakítás díja – a francia Jean Dujardin Michel Hazanavicius The Artist című fekete-fehér némafilmjének főszerepéért
A zsűri díja – Maiwenn francia filmrendezőnő
A legjobb forgatókönyvnek járó díj – az izraeli Joseph Cedar Lábjegyzet című filmjének könyvéért
A legjobb rendezés díja – a dán Nicolas Winding Refn Los Angelesben játszódó akciódrámája, a Drive
A legjobb rövidfilmnek járó Aranypálma – Maryna Vroda ukrán rendezőnő, a francia produkcióban készült Cross című alkotásáért
A legjobb első filmnek járó Aranykamera – Pablo Giorgelli argentin rendező Las Acacias című filmje
