Megerősítik a Valáli víz martját

A Torjai-hegység elődombjairól nézve festői ez a táj. A hegyláb kaszálói virágba borultak, a víz melletti lapályon szép a jövő évi kenyérgabona, sok helyen jól látni már a pityóka sorait, s akinek ereje bírja, készülhet a répa és a kukorica első kapálására. Szépek a zöldséges- és virágoskertek – dicsekedtek a karatnai asszonyok, csak a Fennvaló áldását kérik, nehogy jégeső vagy aszály látogassa meg a vidéket. – Itt minden kis növény, minden palánta, minden gyümölcsfa érték – magyarázta Vilma néni –, mert mindenért meg kell dolgozni. Így volt ez régen is, jaj annak, lelkem, akinek földje és állatai után kell megélnie, és napról-napra fogy az ereje. Mégis örvendünk a visszakapott földeknek, erdőnek, mert lám: a gyárak megritkultak, s ha a föld az államnak maradt volna, most mihez kapaszkodnánk? Menjen fel a falun, nézze meg, hogy ilyen szorgalmas nép ritka, amilyen itt él, aligha talál nálunk parlagon hagyott földet.

Karatnai sáros utca
– Mit kapott az eltelt esztendőkben Karatna-Valál a nagybani juttatásokból? – kérdeztük Daragus Attila torjai polgármestert.
– A földbe helyeztük az ivóvíz fővezetékét az egész falu hosszában. Ezt saját erőnkből, ahogy szoktuk mondani "torjapénzből" valósítottuk meg. A soron következő tanácsülésen dönthetünk az egész rendszer bérbeadásának jóváhagyásáról, ezt majd a versenytárgyalás követi. Nos, annak a cégnek lesz a feladata bekötni a családi házakhoz az ivóvizet, amely a működtetését is felvállalja. Jelentkezők már jócskán akadnak, nagyon reméljük, hogy az év végéig ennek oroszlánrészét be fogjuk fejezni.
– Amióta ismerem azt a falurészt, mindig por és sár uralta az utcáit.
– Benyújtottuk a műszaki tervet és a megvalósíthatósági tanulmányt a Környezetvédelmi Alaphoz, hogy megpályázzuk Karatna-Valál utcáinak teljes aszfaltozását. Ez még bizonytalan, mert látom, hogy a megyei útszakaszok aszfaltozásával is megkéstek. Még két híddal vagyunk adósai a községnek: egyiket a Torjahágó felé tartó útra, a másikat pedig éppen Valálra terveztettük az ottani katolikus templom előtt, a Torja patakára. Ha ezek elkészülnek, Torjának minden hídja új lesz. Szintén a Környezetvédelmi Alaphoz tettük le a csatornázással kapcsolatos tervünket, s lehet, hogy kicsidenként, ahogy itt mondjuk, erre is alkalom kerül, talán Bálványossal kezdenénk.
A Karatnai I–VIII. osztályos iskola éppen Karatna és Valál határövezetében található. Oda is bekopogtattunk, mert Torjának ez az egyik "nemes csemetekertje". Harminc elemistát, 68 felsőst és 45 óvodást, összesen 143 gyereket oktatnak itt szakképzett pedagógusok.

Kádár Mária: A mi tanulóink dolgoztak a borvizeknél

– A gyereklétszám stagnál – tájékoztatott Opra Vilmos igazgató. – Annyi a tanuló, hogy egyik iskolában sem kell összevont osztályban tanítani, az iskolabusz ebben segít, s így Torja négy iskolájában – a központiban, a karatna-valáliban, a feltorjaiban és az altorjai Jókai Mór-iskolában is – önálló osztályok működnek. Erre a felállításra még a jövő iskolai évben is számíthatunk. Egyre nő az óvodáskorú gyerekek száma, jövőre községszinten két első osztály indulhat. Örvendünk, hogy ezt meg tudjuk tartani, mert a szülők kifejezték óhajukat, hogy minden gyermek lehetőleg annak a falurésznek az iskolájában tanulhasson, ahol lakik. Most azt kértük az önkormányzattól, ha megkezdik az ivóvíz bekötését, iskoláinkat részesítsék előnyben. A karatnai iskola 1910-ben épült – magyarázta Kádár Mária román irodalom és nyelvszakos tanár, aki bemutatta a központi fűtéssel ellátott iskolát. A karatnai tanulók egy csoportjával mi is találkoztunk, amikor a Jajdon völgyében pályázati pénzből felújítottak egy mofettát, deszkával béleltek két szabadtéri fürdőmedencét, kitakarították a környék ásványvízforrásait. Megnyerték a Környezetünk természeti kincsei nevű pályázatot, és tanulmányi jutalomkiránduláson vettek részt, melynek során Háromszék ásványvizes forrásaival ismerkedtek.

Mentőmunka a Jajdonban Archiv felvétel

Elsodort történelem
A Torja patakát Valálban Valáli vízként ismerik. Tényleg nagy a sodrása. Két partját mossa-omlasztja, szélesíti, hódítja el a termő területeket. "Mi a vizesek munkacsapata vagyunk" – tájékoztatott egy munkavezető, aki a partszegély erősítését irányította, és elmondta, hogy a patakon áthajló régi híd helyett új épül. Valálban kísért a múlt, mert a Valáli víz sodrása mintha magával vitte volna a településrész történetét. "Ka­ratna-Valál neve – olvassuk egy szűkszavú falutörténetben – 1427-ben Karathna néven jelentkezik a forrásokban. Története valójában 1324-ben kezdődik, amikor Felsőtorja határában orosz telepeseket említenek, Valál és Karatna irtásfalvakat orosz telepesekkel népesítik be." Az orosz telepítést források nem említik, Orbán Balázs szerint pedig a környéket hajdanában besenyő népek lakták, és a régi királyi Felső-Fehér megye darabkája volt, beékelve Háromszék és Csík vármegye közé. A két egybeépült falurész Torjával együtt "Kézdiszékhez tartozott, s csak azután lett a vármegye része, miután az Aporoknak adományozták". Coroi Artúr (1948–2010) Altorja története után készült Feltorja s azzal együtt Karatna-Valál történetét is megírni, s foglalkozott is a feltorjai vártemplom meg a karatnai templom históriájával, a beígért monográfia azonban korai halála miatt torzóban maradt. "Torjának Vármegye néven ismert területe – olvassuk egyik dolgozatában –, mint a neve is mutatja, nem tartozott az itt letelepedett székelyek földjéhez, hanem Fehér megyéhez. E területnek nyugati részén, a Karatna-patak völgyében besenyők laktak, ezt bizonyítják az okleveleken kívül az ásatások eredményei is. Ezek ide telepítése a székelyekkel egy időben vagy nem sokkal azután történhetett, mivel ugyanaz a feladat, a határőrzés hárult mindkét népre. Ezek, a székelyek és a besenyők érkezésükkor korai magyar települést találtak a Vármegye nevű részen. A székelyek a Torja patakának jobb partján, az Apor-kúria kertjében, a besenyők, mint későbben jöttek, a Karatna-patak völgyében telepedtek le. Ők vették át a keleti határ őrzését azoktól a magyaroktól, akik a Kárpátok túlsó oldalán építik ki a határvédelmet. A székelyek későbbi, 12. század végi, 13. század eleji letelepedését az Apor-kertben az ásatás is bizonyítja, ugyanis cserépbográcsot az itt talált kerámia közt alig leltek."
A karatna-valáliak többsége római katolikus vallású, önálló templomot tartanak, Ka­ratna közel száz református lakója pedig az ottani missziós református anyaegyház híve. Miként azt t. Beke Boróka, az egyház lelkipásztora elmondta, hat olyan település tartozik még ehhez az anyaegyházhoz, ahol szórványban élnek a reformátusok. Nem bonyolódtunk bele a karatnai templom korántsem eseménytelen történetébe, a lelkész azonban elmondta, hogy az épületre vonatkozó adatok a XV. század derekáig nyúlnak vissza.
A feltorja-valáli római katolikus plébániára be sem kell kopogni, hogy megismerkedhessünk a mintegy ezernégyszáz lelket számláló egyház­község leendő új templomának tervezetével.
– Szűkösnek bizonyult a településrész katolikusai számára a jelenlegi templom, újat szándékoznának építeni – jegyeztük t. Papp Antal plébános szavait, aki 15 esztendeje pásztorolja a feltorjai és karatna-valáli lelkeket. – Sajnos, templomépítő elképzelésünket és törekvésünket a pénztelenség és a gazdasági válság lelassította – folytatta az atya –, de szándékunkról nem mondtunk le. A plébánia melletti területen épülne majd fel, ami már a tulajdonunk, és az alapkövét is letettük már.
A környéken sétálva érezni az ősi vallás szellemét: a plébánia közvetlen közelében, virágos park közepében díszes, este kivilágítható faragott kereszt hirdeti, hogy nemrég ünnepelték a Szent István alapította Gyulafehérvári Katolikus Főegyházmegye ezeréves fennállását, a feltorjai 3-as számú iskola homlokfalán pedig Ábrahám Árpád 1956-os székely mártír-pap fémdomborműve áll. Odébb, a Csorbaszegi utca leágazásánál tavaszi virágok között monumentális fakereszt emlékeztet II. János Pál pápa halálának esztendejére. Karatna-Valálban is, mint mindenütt a község területén, a feltorjai Pethő-műhely, Pethő Sándor népművész faragványaival, kisebb-nagyobb faragott székely kapuival találkozunk. A faragómestert itthon és a határokon túl is úgy tartják számon, mint a torjai, a világ legnagyobb székely kapujának készítőjét.

Emlékkapu a Ferihegyi repülőtér épülete előtt

Szé­kely kapuinak száma meghaladta a százat. A hírnév és az elismerés nem maradt el, mert az ő keze alól kikerült kapuk díszelegnek Torja magyarországi testvértelepülésein, Gádoroson, Kistarcsán, Bál­vá­nyoson és Csoko­nyavisontán. Került Pethő-féle kapu Spa­nyolországba és Hollandiába is. Az azonban, hogy Budapesten a Ferihegyi repülőtérhez vezető út mellett is torjai kapu jelzi a reptéri katona-tűzoltó csapat tisztes évfordulóját, több mint érdekesség, elismerése és megbecsülése székelymagyar népünk ács-művészetének.