Javítani kell a sertéstermelők alkupozícióját, és az árfigyelő rendszer mellett az árrésfigyelést is be kell vezetni – ezt javasolták egyebek közt az uniós tagállamok agrárminiszterei múlt heti brüsszeli tanácskozásukon, amelynek egyik legfontosabb napirendi pontja a nehéz helyzetbe került sertéságazat volt.
Dacian Cioloş mezőgazdasági EU-biztos ígéretet tett arra, hogy e javaslatokat figyelembe fogja venni az unió közös agrárpolitikájának (KAP) reformja során, a konkrét jogszabályi indítványok megfogalmazásakor. Hasonlóan nyilatkozott azokkal a felvetésekkel kapcsolatban is, miszerint a sertéságazatban is fontos lenne hosszú távon a minőség növelése és az innováció, illetve szükség lenne a promóciós lehetőségek bővítésére. Több miniszter úgy fogalmazott a vitában, hogy a sertéságazatban válságkezelés helyett válságmegelőzésre lenne szükség.
A miniszterek tanácskozásán Lengyelország javasolta a cukorkvóta tizenöt százalékos emelését. Ezt számos olyan ország képviselője támogatta, ahol a korábbi évek cukorreformja következtében radikálisan csökkent, illetve meg is szűnt a cukortermelés. Egyelőre nem született döntés a tizenöt százalékos kvótaemelésről. Cioloş rövid távon a helyzet stabilizálását a kvótán kívüli cukor felhasználásában, illetve az import növelésében látja, ezen felül pedig megerősítette szándékát, hogy a KAP-reform során a cukorpiac további liberalizálására tesz majd javaslatot. A cukorreform kiinduló pontja annak idején az volt, hogy a harmadik világ dél-amerikai fejlődő országai piachoz jussanak a támogatott európai cukorgyártás leépítése révén. Ezek a támogatott államok azonban időközben sokat fejlődtek, másrészt pedig felmentek az energiaárak. A cukorból bioetanolt készítenek, s emiatt még magasabb lett a világpiaci ára.
A lengyelek azt is javasolták, hogy a jelenlegi, tonnánkénti 101 euróról emeljék 130 euróra a gabona tonnánkénti intervenciós árát, az uniós biztos szerint azonban ez nem indokolt, a mai ár jól betölti a biztonsági háló szerepet.
A miniszteri tanácsülésen támogatólag vették tudomásul azt a francia kérést, amely az aszálykárok miatt előleg folyósítását kéri a területalapú támogatásból. Szó esett a miniszterek tanácskozásán kötelező erdészeti jogszabályok meghozatalát célzó kezdeményezésekről is. E tekintetben egyelőre teljes konszenzus nem, csupán minősített többség alakult ki, ugyanis Nagy-Britannia, Svédország és Hollandia kétségbe vonja az erdészeti ágazat további szabályozásának szükségességét.
