Fico a térség stabilitásáért aggódik
Robert Fico szlovák exkormányfő szerint beláthatatlan következményekkel járhat a közép-európai régió stabilitására, ha a jövőben szlovák állampolgárok választhatják meg a budapesti politikai vezetést.
,,A magyar állampolgárság odaítélése a Szlovák Köztársaság állampolgárainak egy magyar törvény alapján történik, ami nyilvánvaló beavatkozás a Szlovák Köztársaság belügyeibe, mert a kettős állampolgárság mindig kétoldalú megállapodás eredménye" – állította Fico. A határon túli magyarok könnyített honosításáról szóló törvényre az akkor még Robert Fico vezette Szlovákia azonnal ellentörvénnyel reagált. A pozsonyi törvénymódosítás lényege, hogy az a szlovák állampolgár, aki önként felveszi egy másik ország állampolgárságát, azonnal elveszíti az eredetit. Egy év alatt több tucatnyi ilyen eset volt, de ezek közül csak egy-kettő érintette a szlovákiai magyarokat, így a pillanatnyilag hatályos szabályozás a szlovákok egy részét is zavarja. A tavaly nyáron hatalomra került, Iveta Radicová miniszterelnök vezette jobbközép kormánykoalíció megígérte ugyan, hogy módosítani fogja az állampolgársági törvényt, de annak formájáról a koalíciót alkotó négy párt mindeddig nem tudott megállapodni. Jelenleg úgy néz ki, hogy az ügyben csak a parlament őszi ülésszakán születik döntés.
Kadhafi vonuljon száműzetésbe
Washington tegnap felszólította Moammer Kadhafi líbiai vezetőt, hogy vonuljon száműzetésbe. Jeffrey Feltman közel-keleti ügyekben illetékes amerikai államtitkár-helyettes meglepetésszerű látogatásra vasárnap éjjel érkezett Bengáziba, a líbiai felkelők ,,fővárosába", ahol tárgyalásokat folytat az Átmeneti Nemzeti Tanács (ÁNT) képviselőivel. Eközben Guido Westerwelle német külügyminiszter ugyancsak tegnap Brüsszelben bejelentette, országa összekötő irodát nyit Bengáziban, Abder-Rahmán Salgam, az ÁNT küldötte pedig Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel tárgyalt. A tárgyalás előtt Lavrov fegyverszünetre szólította fel a feleket, a líbiai ellenzék azonban kizárja annak lehetőségét, hogy tűzszünet jöjjön létre közte és Kadhafi erői között, követeli a vezető azonnali távozását, ugyanakkor nem kívánatosnak minősíti a NATO esetleges szárazföldi hadműveleteit. Miközben a katonai front az elmúlt napokban nem változott, ezek a sikerek az ÁNT diplomáciai offenzívájáról tanúskodnak. Ugyanakkor harci helikoptereket indítottak útnak Líbia felé egy francia hadihajón, hogy adott esetben bevessék őket a katonai patthelyzet megoldására – jelentette a Le Figaro párizsi újság. ,,Ez NATO-szintű akció a szövetségesek egyeztetett akciója" – mondta el a lapnak egy diplomáciai forrás, de a hírt sem az észak-atlanti szövetségnél, sem a francia fegyveres erőknél nem kommentálták. A harci helikopterek esetleges bevetése növelheti a légicsapások hatékonyságát, de a kockázatokat is, mert lelövésük miatt fegyveres mentőakcióra lehet szükség a szárazföldön.
Uniós szigorítás
A szíriai polgári lakosság elnyomásának folytatódása miatt Bassár el-Aszad szíriai elnökre is kiterjesztette tegnap az Európai Unió a vízumtilalmat és a vagyonbefagyasztást. Tegnapi közleményében az EU a lehető legerélyesebb szavakkal ítélte el a szíriai elnyomást, a békés tüntetők ellen a katonai és biztonsági erők által alkalmazott, elfogadhatatlan erőszakot. Követelte a tömeges letartóztatások, a megfélemlítés és a kínzás azonnali beszüntetését, a bebörtönzött tüntetők, politikai foglyok és emberi jogvédők szabadon engedését. Sürgette a szíriai vezetést, hogy engedje be az országba az ENSZ emberjogi főbiztosságának küldöttségét. Fokozta a nyomást az EU a tiltott nukleáris fegyverkezési programmal gyanúsított Iránra is. A külügyminiszterek döntöttek mintegy száz iráni cég Európában elérhető javainak befagyasztásáról, és újabb öt iráni személyt helyeztek beutazási tilalmi listára. Ugyanezt a szankciót mondták ki a miniszterek 13 olyan fehéroroszországi személyre – köztük büntetőbírákra –, akik brüsszeli megítélés szerint szerepet vállaltak a minszki rezsim elnyomó politikájának megvalósításában. Az EU-külügyminiszterek szorgalmazták a közvetlen tárgyalások azonnali újrafelvételét Izrael és a palesztinok között. Végcélként azt jelölték meg, hogy Izrael mellett létezzen egy független, demokratikus és életképes palesztin állam.