A Velencei Bizottság június 17–18-i ülésén fogalmazza meg véleményét az új magyar alaptörvényről, de ezen túl – mint azt tegnap Brüsszelben a testület titkára közölte – a sarkalatos törvények meghozatalát is figyelemmel fogja kísérni. A Velencei Bizottság a magyar kormány felkérésére korábban már véleményt mondott a magyar alkotmányozásról: bírálta az alaptörvény elfogadási folyamatát, aggályosnak találta az alkotmánybíróság hatáskörének korlátozását, ugyanakkor semmi kifogást nem emelt amiatt, hogy az új szabályozás értelmében akkor lehet fordulni az alkotmánybírósághoz, ha a panasztevő szerint az állami magatartás sérti emberi jogait.
Az elfogadott alkotmány szövegének véleményezését már az ET parlamenti közgyűlése kérte a Velencei Bizottságtól. Thomas Markert bizottsági titkár megemlítette, sok bírálat érte a preambulumot. Úgy vélekedett: elképzelhető, hogy a nemzetfogalom meghatározása kizárhat kisebbségeket, a külföldön élő magyarok védelmének tétele pedig aggaszthat több országot. Vitatott pontnak nevezte a még meg nem született magzat védelmének elvét, továbbá azt, hogy az alkotmány lehetőséget ad a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre, valamint hogy a diszkrimináció tilalmának az eseteit felsorolva nem tesz említést a szexuális orientáción alapuló diszkriminációmentesség követelményéről. Ilyen vitatott pontként említette azt is, hogy az alkotmány a házasságot férfi és nő kapcsolataként definiálja. A Velencei Bizottság titkára felhívta a figyelmet arra, hogy Európában széles körben uralkodó vélemény szerint a kétharmados többség megkövetelése általában eleget tesz a demokratikus elvárásoknak, a széles körű egyetértés kívánalmának. Magyarországon ugyanakkor olyan helyzet állt elő, hogy egyetlen politikai erő rendelkezik kétharmados többséggel. Erre a helyzetre – vélekedett – az önmérséklet jelentheti a megoldást, ez azonban szerinte az adott esetben nem tapasztalható.
Az EP állampolgári jogi ügyekkel foglalkozó szabizottsága tegnapi ülésén zajlott vitában Gál Kinga néppárti EP-képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy az alkotmányozás minden ország szuverén hatáskörébe tartozik, és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke ennek alapján le is szögezte, hogy az általa vezetett uniós intézmény nem foglalkozik a magyar alkotmányozás ügyével. A fideszes EP-képviselő cáfolta Markert állítását a nemzetfogalmat illetően, és utalt arra, hogy az alkotmány államalkotó tényezőnek nevezi a kisebbségeket. A bizottság néppárti alelnöke szerint a vita során egyértelműen kiderült, hogy a baloldali és liberális képviselőknek nem feltétlenül egyes tartalmi kérdésekkel van problémájuk, hanem azt nem bírják megemészteni, hogy a Fidesz–KDNP-kormány kétharmados többséggel rendelkezik. Göncz Kinga szocialista EP-képviselő az ülésen nem szalasztotta el az alkalmat, hogy a Velencei Bizottság képviselőjének figyelmét további vizsgálandó kérdésre – ombudsmani rendszer – is felhívja. Gál Kinga a meghallgatást követően ezzel kapcsolatban kijelentette: "Képmutató magatartás, hogy Göncz Kinga pártja, az MSZP a magyarországi alkotmányozási folyamatot bojkottálta, és választóit nem képviselte, európai fórumokon viszont minden alkalmat megragad annak kritizálására."
