A doberdói csaták emlékezete
A Doberdó környékén az első világháborúban elhunyt mintegy százezer magyar katona nemcsak részese, de egyben befolyásolója is volt nemzetünk történelmének – jelentette ki Kövér László tegnap az olaszországi Doberdóban az elhunyt katonák emléke előtt tisztelegve.
Az országgyűlés elnöke a 2009-ben felszentelt, Visintiniben álló Magyar Kápolnában mondott emlékező beszédében úgy fogalmazott: ahol magyarok vannak a világban, velük ott van egy darab a hazából. Doberdó környékén a "magyar jelenlét" az itt élőknek köszönhetően örökre megmarad, mert ők ápolják igaz emberségből az egykori katonák emlékeit is. Nekik is köszönhető, hogy a magyarok emlékét nem háborgatja semmi, "a tisztesség megadatott, a méltóság megőriztetett" – hangsúlyozta Kövér László.
Alföldi Róbert magyarázkodik
Mivel az előadásban nincs szexuális aktus, tulajdonképpen a semmit kívántam az újságírónőnek – mondta Alföldi Róbert, a Nemzeti Színház vezérigazgatója újságíróknak a pénteki sajtótájékoztatón történtekről. "Trágár, obszcén kifejezést nem használtam, az orális jelzőt az újságíró mondta ki először, erre én egy élccel válaszoltam, abban a stílusban, ahogy ő kérdezett" – tette hozzá. Leszögezte: nem viselkedett méltatlanul, pontosan tisztában van a Nemzeti Színház vezérigazgatói pozíciójával járó felelősséggel. Tiszta lelkiismerettel megy ma a miniszterhez, a pénteki sajtótájékoztatón nem történt "verbális nemi erőszak", senkit nem sértett meg emberi méltóságában. "Nincs mitől félnem" – mondta, hozzátéve: annak ellenére sincs mitől félnie, hogy bizonyos politikai erők kulturális szabadságharcot hirdettek. Mint mondta, az esetet a továbbiakban nem kívánja kommentálni, újságírói kérdésre nem válaszol. Közölte ugyanakkor, hogy a Nemzeti Színház elnyerte a Superbrands címet, a hírről kedden értesült a színház. A sajtótájékoztatón Blaskó Péter is felszólalt Alföldi Róbert mellett, aki szerint bocsánatkéréssel rendbe hozható a sajnálatos elszólás, amely semmiképpen sem ok arra, hogy egy embert meghurcoljanak, és szóba kerülhessen állásából való elmozdítása, mivel Alföldi Róbert esetleges távozásával lerombolódik, szétesik a Nemzeti Színház ígéretes munkája.
Az "arab tavasz" a G8-on
Először ül össze a világ legiparosodottabb országait tömörítő Nyolcak csoportja az arab világon végigsöprő megmozdulások kezdete óta, így a G8-ak mai és holnapi deauville-i csúcstalálkozóján várhatóan az "arab tavasz" lesz a legfontosabb napirendi pont. Franciaország, az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Oroszország vezetői támogatásukról biztosítják majd az egyes arab országokban elkezdődött demokratikus átmenetet, egyben megpróbálva megoldást keresni a líbiai és a szíriai válsághelyzetre. A csúcstalálkozón szó lesz a márciusi fukusimai atombaleset következményeiről és a közel-keleti helyzetről. Emellett megvitatják a világgazdaság legfőbb kérdéseit, s nyilván szóba kerül a nemi erőszak vádja miatt posztjáról leköszönt IMF-vezérigazgató, Dominique Strauss-Kahn utódlása is. A csúcstalálkozó helyszíne, a normandiai üdülőváros, Deauville valóságos erődített táborrá válik, több mint tizenkétezer rendőr, csendőr és katona felügyeli a biztonságot. A csúcstalálkozón mintegy húsz államfő vesz részt, biztonságukra egy pilóta nélküli repülőgép (drón), mintegy harminc helikopter, két légvédelmi rakétaüteg és több francia hadihajó vigyáz. A terület felett tilos lesz a légi forgalom, a tengerpart térségében pedig a hajózást is megtiltották.
Cameron és Obama Líbia jövőjéről
Elképzelhetetlen Líbia jövője úgy, hogy Moammer el-Kadhafi marad az ország élén – mondta David Cameron brit kormányfő Barack Obama amerikai elnökkel tartott tegnapi közös londoni sajtótájékoztatóján. Obama kijelentette: a líbiai katonai akciónak most már megvan az ahhoz szükséges lendülete, hogy ha a szövetségesek továbbra is a jelenleg követett irányban haladnak, Kadhafi végül kénytelen lesz távozni. Cameron gratulált az amerikai elnöknek az al-Kaida terrorhálózat vezére, Oszama bin Laden ellen végrehajtott kommandós akcióhoz. Obama szerint Oszama bin Ladennek valamilyen külső segítségre volt szüksége ahhoz, hogy öt-hat évig Pakisztánban élhessen. Az Egyesült Államok most azt vizsgálja – és Pakisztántól is ennek kivizsgálását kéri –, hogy kormányzati vagy nem kormányzati segítségről volt-e szó – tette hozzá.