Kulcsár-Terza József, a megyei önkormányzat MPP-frakciójának vezetője az ülés elején kérte, napolják el a határozattervezet vitáját, mivel őket, mint annyiszor máskor, most sem tájékoztatták a fejleményekről, nem hívták tárgyalni, holott úgy illett volna. Sérelmezik továbbá, hogy az önkormányzati vezetők már tárgyalásokat folytattak a szálló megvásárlásáról, s feltette a kérdést: de kinek a meghatalmazásából?
Az ülésen jelen levő Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere szomorúan állapította meg, hogy itt is ugyanolyan a hangulat, mint a városi tanács ülésein: a kerékkötők itt is jelen vannak. Elmondta, két és fél éve folytatják a tárgyalásokat a tulajdonossal. A város tavaly megvásárolta tőle a Sugásfürdőn levő ingatlant, amelyet részben már felújítottak. Most a megye és a város közötti jó együttműködés eredményeként közösen akarják megvásárolni a szállót, mely szégyenfolt a város szívében, s hasznosítani kívánják azt. Reményét fejezte ki, hogy az MPP-sek nem fogják felhúzni a kéziféket, s a város és a megye fejlődését akadályozni. Édler András képviselő kifejtette, nem érti, miért akadnak fönn azon, hogy már folytattak tárgyalásokat, hiszen az természetes. Csatlakozott hozzá Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke: meg kellett ismerniük a tulajdonos szándékát, hogy hajlandó-e az áruba bocsátásra. Ismertette az ügy lefolyását: megalakítják az egyesületet, tárgyalóbizottságot neveznek ki, majd annak jelentését a testületek elé viszik.
A napirend megtárgyalásakor Tulit Attila (MPP) kifejtette, egyetértenek azzal, hogy a szállóval kezdeni kell valamit, de nem kell kerékkötőket keresni ott, ahol nincsenek, s már a művelődési bizottságban felmerült a kérdés, hogyan vásárolják meg az ingatlant, amikor a tulajdonos ellen hat visszaigénylési per folyik? Tamás Sándor válaszában elmondta, ismerik a helyzetet, s már egyeztettek, hogy amint megteszik a konkrét lépést, azaz társulnak a városházával, a tulajdonos egyezségre jut a felperesekkel, s tisztán adja el az ingatlant. Eddig nem volt érdeke megoldani a peres ügyeket – tette hozzá az elnök. Néhány személyeskedő hozzászólás után szavazásra bocsátották a tervezetet, mely végül egyöntetű támogatásnak örvendett.
A sepsiszentgyörgyi önkormányzatban már az ülés kezdetén Bereczki Kinga, Gazda Zoltán (MPP) és Ivan Niculae (liberális) sérelmezte, hogy megint késve kapták kézhez a határozattervezetet, nem volt idejük tanulmányozására, és minden érintett bizottság sem láttamozta. A válasz az volt, hogy ezért lehet, de kár rendkívüli tanácsülést összehívni, a jogi bizottság egy tízperces szünetben is átrághatja magát a szövegen. Így is történt, és rövid idő múlva már minden formai akadály elhárult.
A kezdeményezést előterjesztő Antal Árpád András polgármester leszögezte: a legjobb az lenne, ha az épület felújítását és működtetését egy magáncég végezné el, ezt azonban az elmúlt években nem sikerült elérni, bár kétszer is közel álltak hozzá – most azonban van ígéret arra, hogy központi forrásokból tataroztathatják az épületet, és a vételár is nagyot csökkent: két és fél évvel ezelőtt még 2 millió eurót kért a brassói tulajdonos, ma már 1,1 millióról van szó, és ennek csak felét fizeti a város; a felújításra ígért kormánytámogatással pedig élni kell, "ne hagyjuk a pénzt, mondjuk, Cara­calnak". Az épület amúgy belülről jobb állapotban van, mint kívülről, bizonyos korszerűsítések (például a vezetékek cseréje) már elkészültek. Itt is felmerült, hogy a szálloda alatti terület per, sőt, több per tárgya, és hogy mégiscsak közpénzekről van szó, de a kifogásokat felemlítő Gazda és Ivan sem tudott más megoldást javasolni a helyzet rendezésére. Az utolsó érvet Keresztély Irma fogalmazta meg: egy korszerű konferenciaközpont hiányát rég­óta érezni, megléte pezsgést és pénzt is hozhat a városnak. Félórás vita után végül csak egyetlen tartózkodással született meg a döntés: létre lehet hozni a társulást, el lehet kezdeni hivatalosan is a tárgyalásokat.

Szekeres Attila, Demeter J. Ildikó