Egy szlovákiai vizsgálat szerint némely nagy cégek – az eltérő ízlésvilágra és igényekre hivatkozva – gyakran silányabb termékeket dobnak piacra régiónkban, mint Nyugat-Európában. A gyártók ezt, természetesen, vitatják, megoldást talán Brüsszel hozhat.
"Nemrég Olaszországban jártam, és hazafelé menet ott vásároltam a családnak csokit, sört, kávét, üdítőt. Szinte mindegyik nagyságrendekkel volt finomabb, mint az ugyanolyan csomagolású hazai változat" – hangzik rendszeresen a külföldről visszatérők beszámolója. De nem csak a fogyasztók véleménye ez. "A szakmában mindig is tudtuk, hogy léteznek ezek a különbségek – fogalmaz egy vállalkozó is. – És jó, ha az eltérések ártalmatlanok, mert előfordult az is, hogy olyan foszfáttartalmú mosópor került Magyarországra, amelynek egyik összetevőjét környezetvédelmi okokból már kivonták a forgalomból Németországban, de nálunk még nem. Akkor se csodálkozzunk, ha allergiás kiütést kapunk, viszket a torkunk vagy könnyezik a szemünk egyes dezodorok használata után. Ezek idehaza forgalmazott változata is tartalmazhat olyan anyagokat, amelyeket máshol már nem használnak."
Úttörők
Mindezek fényében úttörő feladatra vállalkozott a Szlovák Fogyasztók Egyesülete, amikor az Európai Bizottság szlovákiai képviselete támogatásával vizsgálatsorozatba kezdett. A tesztek eredményeiből az egyesület munkatársai arra következtetnek, hogy némely márkás élelmiszerek csak kinézetre ugyanolyanok a közép-kelet-európai régióban, mint Nyugat-Európában. A szervezet a Coca-Cola italait, a Milka csokoládéit, a Kotányi fűszereit, a Nescafé, a Jacobs és a Tchibo kávéit hasonlította össze. Ausztriában, Németországban, Csehországban, Magyarországon és Lengyelországban, Szlovákiában, Romániában és Bulgáriában vásárolták meg ugyanazokat a márkákat, majd a mintákat a szlovák Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Intézet központjában vizsgálták meg. A termékek közül csak a Milkáról állapították meg, hogy valamennyi országban azonos minőségű, nagy szórást mutattak viszont a Kotányi-féle borsok, de a Coca-Cola összetétele is eltérőnek bizonyult országonként.
A gyártók különbözőképpen védekeznek: a Kotányi például visszautasítja a teszt eredményeit, és jogi lépéseket fontolgat. A Coca-Cola ugyanakkor elismeri, hogy az egyes államokban különböző édesítőszereket használnak, de szerintük ennek nincs hatása a minőségre. Van gyártó, amely az eltéréseket azzal magyarázza, hogy az adott nemzet ízvilágához igazítja termékét, vagy különböző minőségű alapanyagokból kell dolgoznia.
Apró betűs háttér
Felelősségre vonható-e a gyártó, ha kiderül: az olcsóbb előállítás érdekében különbözteti meg fogyasztóit, és ez a minőség rovására megy? Szakértők szerint aligha. S ha a gyártó a termék összetételét a valósághoz hűen feltünteti a címkén, akkor végképp nem lehet fogást találni rajta. Az apró betűs összetevők felsorolásából amúgy sem sokat értő fogyasztó magára marad.
Ez ellen nem sok mindent lehet tenni. A különböző minőségbevizsgáló cégeknél gyakran találkoznak azzal az érveléssel, hogy azért hoz be a gyártó eltérő terméket ugyanabból a márkából – például más illatanyagot tartalmazó parfümöt –, mert a piac ezt igényli. Erre hivatkozva pedig lényegében bármit el lehet adni. Az ilyen termék ettől még nem feltétlenül ártalmas, hiszen az alapvető biztonsági követelményeknek megfelel.
Beindulók
A helyzet mégsem reménytelen: az Európai Unió ugyanis léphet az ügyben. Erre ad alapot, hogy a szlovák egyesület a vizsgálatok eredményét átadta az EU fogyasztóvédelmi biztosának, John Dallinak. A szlovákokhoz a napokban csatlakozott Bulgária is. Miroszlav Najdenov bolgár földművelés- és élelmiszerügyi miniszter szerint abnormális, ha kettős mércét alkalmaznak a cégek. Najdenov egyébként találkozott a szlovák kutatásban említett multinacionális cégek képviselőivel is, akik spekulatívnak nevezték a bemutatott eredményeket. A miniszter ezután határozta el, hogy döntőbírónak kéri fel az Európai Bizottságot. Mint kijelentette: ha kiderül, hogy Bulgáriát másodrangú tagállamként kezelik, akkor jogi útra tereli a kérdést.
Romániában is áll a bál: egy kis párt vezetői felhívásban kérik az ország lakosságát, bojkottálják az olyan termékeket, amelyek ugyanazon márkanevek alatt nem egyformán jó minőségűek mindenütt. Egy szakértő szerint a romániai élelmiszer-árusításban súlyos a helyzet, a külföldi szállítók többsége úgy tekint az országra, mint ahol az emberek "buták, de sokan vannak, és szegények". A helyzet azért némileg javult Románia uniós tagfelvételével. Egy nemzetközi gyorsétkezdelánc bukaresti kirendeltségének alkalmazottja szerint a csatlakozás előtt a konyhára olyan nyugati nyersanyagok érkeztek, amelyek göngyölegén az állt, hogy az EU határain belül tilos az árut kereskedelmi forgalomba hozni. S hogy mi várható Magyarországon? "Hallottunk a felmérésről, de hivatalosan nem kaptunk tájékoztatást a szlovákoktól" – nyialtkozta Kardeván Endre élelmiszer-biztonságért felelős államtitkár. Ilyen esetekben a pozsonyi nagykövetség attaséjától szerzik be a pontos adatokat. Amennyiben a vádak beigazolódnak, a magyar hatóságok is megteszik a szükséges lépéseket.
A gyártó neve
A szlovák fogyasztóvédők állítása szerint az üdítők Magyarországon, Szlovákiában, Romániában és Bulgáriában izoglükózt, azaz kukoricából készített édesítőszert tartalmaznak. Németországban, Ausztriában, Csehországban és Lengyelországban viszont cukorrépából és cukornádból nyert szacharózt tesznek bele. Míg egy kiló cukor ára 80 cent és egy euró között mozog, az izoglükóz kilójának ára ennek a fele. Ennek megfelelően az ital azokban az országokban olcsóbb, ahol a cukrot izoglükózzal helyettesítik. A Coca-Cola az üdítők összetételét feltünteti a csomagoláson.
A Kotányi bolgár piacra szánt csomagolásában több sérült, töredezett mag volt a tasakban, mint a többi ország piacára küldött csomagolásban. Az ajánlottnál nagyobb volt a nedvesség a magyar, a szlovák és az osztrák piacra szánt csomagolásokban. Az édes, őrölt paprika sem volt azonos minden államban. Egy csomag fűszer súlya is eltérő volt országonként.
A cég nem ért egyet a teszt eredményeivel: a Kotányi minden megvizsgált feketebors- és pirospaprika-terméke megfelel az érvényes szigorú minőségi szabványoknak és a jogi előírásoknak, sőt, állítják, a minőséget leginkább meghatározó paramétereit tekintve még jobbak is a határértékeknél. A Kotányi International jogi lépéseket fontolgat a rágalom miatt.
A kávék esetében a szlovák fogyasztóvédők eltéréseket tapasztaltak a színben és a szemcsézettségben, de kifogásaikat nem fejtették ki pontosabban. A gyártók állásfoglalása szerint a Nescafé termékei minden országban egyformán szigorú minőségi előírásoknak megfelelően készülnek. A fogyasztói kutatások alapján azonban a helyi ízlés országonként eltérő, ezért a receptúra és a kávé pörkölése ehhez alkalmazkodik. A Jacobs Krönung esetében is a helyi fogyasztói ízvilágnak megfelelően alakítják ki a receptúrát, ezért lehetnek eltérések egyes országok között. A Tchibo kávét mindig ugyanabban a minőségben gyártják az összes piacra, és ugyanazt a receptúrát alkalmazzák. A kávészemeket ugyanazon a gyártósoron és pörkölőben készítik elő.
(a hetivalasz.hu alapján)