Mádl Ferenc 1931. január 29-én született a Veszprém megyei Bánd községben. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát, majd 1961 és 1963 között a strasbourgi egyetem nemzetközi összehasonlító jogi karán folytatott tanulmányokat. 1955-től bírósági fogalmazóként, majd titkárként dolgozott, aztán a Magyar Tudományos Akadémia és az ELTE munkatársa volt. A politikai életben a rendszerváltás után vállalt szerepet. 1990 és 1993 között az Antall-kormány tárca nélküli minisztere volt, 1995-ben az ellenzéki MDF–KDNP–Fidesz köztársasági lnöknek jelölte. 1999-től egy éven át tagja volt az Orbán-kormány tudományos tanácsadó testületének. Az Országgyűlés 2000. június 6-án a Fidesz és az FKGP jelöltjeként, de pártonkívüliként a Magyar Köztársaság elnökévé választotta. Mádl Ferenc elhunytát gyászlobogók jelzik a Köztársasági Elnöki Hivatal és az Országház épületén, az elnöki hivatal bejárata előtt a volt köztársasági elnök gyászkeretes fényképét tették ki egy asztalra, mellette két gyertyát, a nemzeti lobogót és egy csokor virágot helyeztek el. A megemlékezés helyszínén katonák állnak díszőrséget. A Sándor-palotánál csendes megemlékezést tartott tegnap késő délután Schmitt Pál államfő.

Kelemen Hunor bizakodó
A második alkalommal megszervezett Hunyadi Magyar Napokon részt vevő Kelemen Hunor RMDSZ-elnök azt mondta, egyelőre optimista és bizakodó a jelenlegi koalíció sorsát illetően. Elmondta, az RMDSZ ragaszkodik a parlamenti többség meglétéért, mert az országnak nem hiányzik egy politikai válság, "ugyanakkor nem titkoljuk, hogy fenntartjuk a párbeszédet a romániai demokratikus politikai erőkkel. Azonban azt leszögezem, hogy a zsarolást visszautasítjuk, ezzel a módszerrel meglátásunk szerint nem lehetséges közös terveket kidolgozni, együtt gondolkozni" – érvelt a szövetség elnöke. Kelemen Hunor Déván is megerősítette, a koalíciós partnerekkel aláírt egyezmény értelmében a parlamenti ülésszak végéig elfogadják a kisebbségi törvényt, amely elsősorban az interetnikus környezetben élő magyar közösségek számára jelent hatalmas áttörést, hiszen megteremti a kulturális autonómia törvényes kereteit. Az Összetartozunk szórványkonferencián Winkler Gyula újabb politikai célt jelentett be: "a jövőben el kell érnünk, hogy csökkenjen a húszszázalékos küszöb, amelyhez a nyelvi jogok alkalmazása kötődik" – mondta.

Mladic elfogadta elfogatását
A The Sunday Telegraph szerint korántsem "Oszama bin Laden-stílusú" rajtütés, hanem nyugati illetékesek részvételével lezajlott hosszas egyezkedés eredménye volt Mladic minapi őrizetbe vétele. A tekintélyes vasárnapi brit konzervatív lap által név nélkül idézett nyugati hírszerzési források szerint az egykori boszniai szerb hadseregparancsnok megadásáról valamivel több mint egy évig folytak a tárgyalások, főleg francia, brit és német illetékesek bevonásával, ami a lap szerint arra vall, hogy a szerb hírszerzésnek kapcsolatai voltak legalábbis Mladic védelmezőivel, az őrizetbe vétel pedig teljes mértékben megrendezett esemény volt. "Végül is jobban jár, ha mártírként megy Hágába, mint ha valami lerobbant szerbiai laktanyában vagy búvóhelyen hal meg... ezt végül ő is elismerte, és sikerült lebeszélni az öngyilkos mártíromságról" – fogalmazott a The Sunday Telegraph forrása. Az idézett illetékes hozzátette: így "előzetes megállapodás alapján egyszerűen csak elmentek (Mladicért) Lázárföldre, semmiféle embervadászat nem volt".