Bejárta és még mindig járja a világot az örömhír, hogy "sikerült" elfogni a tömeggyilkos, népirtó szerb tábornokot tizenhat év bujkálás után, Radko Mladic immár a hágai székhelyű Nemzetközi Törvényszék védelme alatt állhatna. Állhatna, mert egyelőre abban a Szerbiában őrzik, ahol sikerült elbújnia tizenhat éven át.
Gyermekek is elképzelik, hogy órák alatt kiszolgáltathatták volna Hágának már 1995-ben, de hát szerb nemzeti hősként éldegélt, kutya se üldözte vagy kereste.
Feledi viszont Hága is, a világ is feledteti a maga szervezeteivel, hogy mit művelnek a szerbek ma is a Bácskában, Újvidéken a magyarság százezreivel. Már azokkal, akik ki nem menekültek a gyilkos szerb tábornokok elöl más országokba. Igenis folyik tovább a magyartalanítás, a magyarok elüldözése – Szerbia-Montenegróban. Ott is. Romániában, a kisded Szlovákiában is. Hága, az ENSZ, UNESCO és annyi világszintű impotens szervezet szintúgy tud erről a magyar népüldözésről, ahogy tudtak tizenhat éven át Mladic tömeggyilkos tábornok hollétéről is. A magyar településeket a maradék pokoli Szerbiában megtöltötték szerbekkel, akiknek a kezén még meg sem száradt a bosnyák, horvát, magyar áldozatok vére.
Boldog-e most Hága? Az Egyesült Államok boldog, azt jelentette.
Mikor lesznek boldogok a lemészárolt tízezrek fiai, feleségei? Elképesztő, ha arra gondolunk, hogy férfiak és fiúk, fiúcskák tízezreit gyilkolták szerbek, nem csak Mladic, és nem csak tábornokok. És az 1944-es mészárlásban tömegsírokba hányt negyvenezer magyar családja hogyan felejt? És a szerbek a nekik állított magyar keresztet minden egyes alkalommal ledöntik, felgyújtják! Ma is. És hogyan felejtjük mi Brassóföldvár tömegsírját a háború utáni Romániában?
Romániában állítólag béke van. Ám ebben a békében békés szenátorok, miniszterek, pártvezérek gyújtják fel naponta a magyar oktatási törvényeket, román vezérek dühöngik bele Brüsszel, Hága (!) csendjébe, hogy nincs, nem létezik Székelyföld. Olténia, az igen.
A bajor tartománynak joga van képviseleti irodát működtetni Brüsszelben. A Székelyföld három megyéjének ehhez nincs joga.
Nos, kedveske világszervezetek, ehhez miért nem szólnak hozzá?
Gaudeamus, örvendezzünk, Mladicot végre kiadta Belgrád – mert be akar kerülni az unióba. Be, a maradék magyarsággal együtt, az elfoglalt, még le nem rombolt, mert szerbekkel megtöltött magyar településekkel együtt. Míg mifelénk is őrjöngenek minden magyar jog ellen, a Kárpát-medencében különben béke van.
