Egykamarás parlament, legtöbb háromszáz honatyával – ezek a legfőbb elemei az államfő által javasolt új alkotmánytervezetnek.
Traian Băsescu tegnap a Törvényhozói Tanács elé terjesztette a dokumentumot jóváhagyás végett. Ezt követően az új alkotmány az alkotmánybíróság elé kerül, majd a parlament elé terjesztik, még ebben a hónapban, a jelenlegi parlamenti ülésszakban.
Traian Băsescu tegnap délutáni sajtónyilatkozatában beszélt az alaptörvény módosításának szükségességéről, ismertette az általa javasolt tervezet főbb előírásait. Emlékeztetett: a 2009-es népszavazás során a választópolgárok elsöprő többsége az egykamarás parlament és a honatyák számának korlátozása mellett foglalt állást, márpedig a jelenlegi alaptörvény szerint is a nép referendum révén érvényesíti szuverenitását, így nem lehet érv a módosítás ellen, hogy az eredmény csak konzultatív jellegű. Hangsúlyozta: nem egyéni érdekekből száll síkra a módosítás mellett, hiszen több államfői mandátumra amúgy sem pályázhat. A parlamenti többség megteremtését sem tartja lehetetlennek, felidézte, hogy a legutóbbi, 2003-as alkotmánymódosítást kisebbségi kormány hajtotta végre, és bízik abban is, hogy a parlament tiszteletben tartja a nép akaratát, s jövőre, a helyhatósági választásokkal egyszerre le lehet bonyolítani az új alaptörvényről szóló népszavazást.
Az említett két módosítás mellett az alkotmánytervezet fontosabb előírásai közé tartozik még, hogy a kormány egy parlamenti ülésszak alatt csak egyszer vállalhat felelősséget, de ezt a korlátozást nem alkalmaznák a költségvetési törvényekre. A tervezet szerint az egykamarás parlament két olvasatban, legkevesebb harminc napon belül vitatja meg és szavaz a törvénytervezetekről a plénumban. Védtelenebbé válnának a honatyák is: őrizetbe vételükhöz, letartóztatásukhoz, a bűnvádi eljárás beindításához nem kellene a törvényhozó testület engedélyét kérni. Az alaptörvényben rögzítenék azt is, hogy az államháztartási hiány nem haladhatja meg a nemzeti össztermék három százalékát, az államadósság pedig nem lépheti túl a GDP hatvan százalékát. Az államfő tisztségéből való felfüggesztésének procedúrája is változna: az alkotmánybíróságnak nem csak konzultatív szerepe lenne, hanem kedvezőtlen véleményezés esetén az eljárást felfüggesztik.
