Háborút hirdetett az Európai Unió a tagállamok költségvetési hiánya ellen. A pénzügyi stabilitás érdekében Brüsszel – a nemzeti szuverenitást némileg korlátozva – kontroll alá vetné a tagországok büdzséjét.
"A kiegyensúlyozatlan költségvetés sebezhetővé tesz: az adósság és a hiány a fellendülés és a válság váltakozásához vezet. Ha adósságszolgálatra kell költenünk a pénzt, kevesebbet fordíthatunk a társadalom javára. A hitelekből élő nemzedékek jelenléte pedig fenntarthatatlanná teszi a nemzeti gazdaságot" – ezekkel a szavakkal kezdte az elmúlt héten hagyományteremtő szándékkal meghirdetett első uniós helyzetértékelő beszédét José Manuel Barroso. Az Európai Bizottság elnöke először tartott olyan felszólalást az Európai Parlamentben, amelynek az volt a célja, hogy az unió előző évi tevékenységét értékelje, s irányt mutasson a következő esztendőre. A parlamenti illetékesek meg is fenyegették az uniós honatyákat: ha nem lesznek jelen az ülésen, szankciókra számíthatnak.
De még mielőtt az unió első embere szólásra emelkedett volna, a tagországok gazdasági és pénzügyminiszterei fontos döntést hoztak: jóváhagyták azt a szabályozást, amelynek értelmében minden év első felében előzetes uniós felülvizsgálatnak vetik alá a nemzeti költségvetéseket és a gazdasági irányvonalakat.
Európai szemeszter
A jövőre induló új rendszerben a tagállamok kormányait képviselő tanács minden év elején meghatározza majd a közösség előtt álló gazdasági kihívásokat, és iránymutatásokat ad a leküzdésükhöz. A tagoknak április végéig ezeket figyelembe véve kell módosítaniuk középtávú pénzügyi stratégiájukat, gazdasági programjaikat. Nyáron ugyancsak tanácsokat kapnak majd a következő évre szóló költségvetésük elkészítéséhez.
Az európai szemeszternek nevezett rendszer lehetővé teszi, hogy Brüsszel fél éven át figyelemmel kísérhesse a tagországok gazdaságpolitikáját, és időben kiderüljön, ha valamelyik eltérést mutat az uniós iránytól. A módszert az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy által vezetett munkacsoport dolgozta ki, hogy megelőzhetővé vagy legalábbis kezelhetőbbé váljanak a gazdasági krízisek. Szakértők szerint eddig ez a legfontosabb eredménye a görög válság tovagyűrűzésének megakadályozását célzó intézkedéseknek.
Bár Van Rompuy október végén számol be, hogy milyen további javaslatok láttak napvilágot a munkacsoportban, többen már most azt szorgalmazzák, hogy szankciókkal kellene sújtani a túlzott költségvetési hiányt vagy adósságot felhalmozó tagországokat. A legsúlyosabbak a pénzügyi szankciók lehetnek: egyes felvetések szerint a költségvetési fegyelmezetlenséget az uniónak a mezőgazdasági, a halászati vagy a regionális támogatások tényleges felfüggesztésével kellene megtorolnia.
Kormányzati hajlandóság
Barroso egyetért az adósságfelhalmozást megállító törekvésekkel, s úgy látja, a kormányok most hajlandóságot mutatnak a szigorúbb ellenőrzések és az eladósodás elleni szankciók elfogadására. Szerinte a rendezett államháztartás nem öncél, hanem a foglalkoztatást szolgáló növekedés eszköze. Ezért túl kell lépni a költségvetési konszolidációt és a gazdasági növekedést szembeállító vitán. A kettő nem zárja ki egymást. "Nem arról kell beszélnünk, többet vagy kevesebbet költsünk-e, hanem arról, hogy intelligensebben költekezzünk az európai és a nemzeti költségvetések figyelembevételével" – fogalmazott az elnök, aki a monetáris uniót "valódi gazdasági unióval" egészítené ki. Bár ezt bővebben nem fejtette ki, többen biztosra veszik: akármit takarjon is a felvetés, valószínűleg a nemzeti szuverenitás további korlátozását jelentheti. Barroso szerint ugyanis "vagy együtt úszunk, vagy külön-külön süllyedünk el".
