Két helyen – Erdővidék Múzeumában és a református templomban – emlékeztek Baróton a trianoni diktátum évfordulóján.
Erdővidék Múzeumában az RMDSZ Erdővidék Szervezete mindössze maréknyi résztvevővel tartotta meg a Nemzeti Összetartozás Napját.
Albert Álmos szenátor az 1920-ban Magyarországra kényszerített diktátumról azt mondta, ma már világos, hiszen a jegyzőkönyvek is azt tanúsítják, hogy a tárgyalások során hamis adatokkal és hazugsággal tévesztették meg a nagyhatalmakat. Hermány Rozália nyugalmazott történelemtanár jól dokumentált, színes előadás keretében mutatta be a pánszlávizmus és a román nacionalizmus több évtizeden át tartó aknamunkáját, amelynek Trianonban sikerült beérnie.
A református templomban tartott megemlékezésen száznál is többen vettek részt. Barót polgármestere, Nagy István szerint ennek a napnak nem a magyarkodásról kell szólnia, hanem sokkal inkább a testvérét elveszítő és azt azóta is kereső nemzettársakról. Zirc polgármestere, Ottó Péter gyermekkori emlékét idézte fel, amikor hivatalosan nem lehetett Trianonra emlékezni, de léteztek olyan tanárok, akik tettek azért, hogy történelmünkről tudjanak a diákok. Szarvas alpolgármestere, Hodalik Pál azt mondotta, ha Isten a magyarságot ezer esztendőn keresztül szeretetében megtartotta, akkor nemzetünk felett tündökölni fog még a szivárvány. Keserű Sándor történelemtanár a Trianonban történtek hátterét ismertette, majd Zorkóczy Zenóbia művésznő magyar költők istenes verseiből összeállított előadása zárta a megemlékezést.
