1956. június 10-én kezdődtek Stockholmban az 1956-os olimpiai játékok lovasversenyei, mert az ausztrál kormány még a melbourne-i olimpiára való tekintettel sem függesztette fel a kontinensre beszállított lovakra előírt féléves vesztegzárat.
* 1963. június 6-án hunyt el Erdély első olimpiai érmes sportolója, a kolozsvári születésű dr. Somodi István magasugró. 1903 őszén Budapestre került a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karára, és a BEAC színeiben folytatta atléta pályafutását mint magas- és távolugró. Sikeresen, hiszen 1906-ban bekerült a "jubileumi olimpiára" utazó magyar csapatba. A helyből távolugrásban 206 cm-rel a 6. helyen végzett, távolugrásban 604 cm-ig, magasugrásban 165 cm-ig jutott. Hazatérése után szorgalmasan készült minden versenyszámára... 1908-ban sorra nyerte versenyeit – köztük a vidékbajnokság három versenyszámát (magas-, távol- és helyből távolugrás), majd az olimpiai válogatónak tekintett országos bajnokság magasugró-viadalát –, és 1908. július 21-én Londonban a IV. újkori olimpiai játékokon 188 cm-es ugrásánál csak az olimpiai bajnok amerikai Harry Porter ért el jobbat (190,5 cm). A frissen végzett kolozsvári jurátus a brit Con Leaby és a francia André Georges társaságában, holtversenyben ezüstérmet szerzett. Erdély első olimpiai érmét!
Az olimpia után visszavonult, és jogászként dolgozott egy bankban Kolozsváron. Az első világháborút a fronton harcolta végig. A két világháború között civil munkája mellett a legnépszerűbb kolozsvári klubnak, a KAC-nak (Kolozsvári Atlétika Club) volt az atlétikai edzője, majd 1940-től a klub elnöke. Futók, ugrók, dobók sora – köztük két szentgyörgyi atléta, Péter László vágtázó és Kiss György középtávfutó, na meg a zaláni Dávid József szintén volt mikós diák – öregbítette Somodi István hírnevét. Sajnos, a második világháború után a kommunista rendszer mint volt kapitalista bankost kirekesztette a sportéletből, de Pista bácsi titokban öreg korában is segítette edzőtársait, a feljövőben lévő fiatal atlétákat. Hetven-nyolc éves korában hunyt el. Utolsó útjára volt tanítványai és a három évvel fiatalabb öccse, dr. Somodi András, a kolozsvári mű- és gyorskorcsolya-iskola megalapítója, szakoktatója kísérte el.
*
1961. június 6–8-án rendezték meg Jokohamában a VII. kötöttfogású birkózó-világbajnokságot, melyen a magyarok három érmet szereztek, a félnehézsúlyú Gurics György aranyérmet, a könnyűsúlyú Polyák Imre ezüstöt és a nehézsúlyú Kozma István bronzot.
*
1930. június 4–8-án Budapest adott otthont az V. ökölvívó Európa-bajnokságnak, mely három magyar arany- és két ezüstéremmel zárult. Aranyérmesek: Énekes István (légsúly), Széles János (harmatsúly), Szabó Gyula (pehelysúly), ezüstérmesek: Szobolevszky Sándor (könnyűsúly) és Szigeti Lajos (középsúly). Erre a marék éremre minden magyar büszke lehet. * 1970. június 9–11-én a XIV. szabadfogású birkózó Európa-bajnokságon három magyar érmest jegyezhettünk: Rusznyák József (68 kg) és Bajkó Károly (90 kg) ezüstérmet és Laták Attila (48 kg) bronzérmet szerzett. m A Megyei Tükör 1989. június 6-i száma a középiskolások országos bajnokságán szerepelt Kovászna megyei atléták eredményeiről számol be. Aranyérmes: Károly Florin (Sepsiszentgyörgy, 400 m: 49,17 mp), ezüstérmesek: Tempfli Beáta (Barót, diszkoszvetés: 48,19 m), Szőke Máriusz (Sepsiszentgyörgy, 1500 m: 3:55, 13 p), bronzérmes: Szőke Máriusz (800 m: 1:51,33 p). m 1990. június 10-én az MSC női kézilabdacsapata az A-osztályért kiírt selejtező döntőmérkőzésén 27–21-re legyőzte a Nagybányai Építők együttesét. A győztes csapat: Törökné–Cuţina, Paul–Furtună, Kozmáné, Vişan, Munteanu, Szávuly, Nistor, Avădanii. Edzők: Ion Vlădescu és Kopacz Valéria. * Pontosan két esztendővel később a ifjúsági II-es korosztályú birkózók országos bajnokságán a Sepsiszentgyörgyi ISK két birkózója remekelt: az 55 kg-osok súlycsoportjában Kertész Dávid aranyérmet szerzett, a 40 kg-os Gafitza József pedig ezüstöt.
