A csíksomlyói búcsúra több ezer zarándok érkezett 1812-ben. A székelyföldi és moldvai falvak keresztaljai, mielőtt a Somlyó felé vezető útra rendezett sorokban rátértek, több esetben vitáztak, hogy mely falu vonuljon elsőként a Kegytemplom felé. E viták az elsőbbség jogának megszerzéséért gyakran tettlegességig fajultak, miként 1812-ben történt, amit jegyzőkönyvben rögzített Nemes Csík Szék Tisztsége, és elküldte Háromszék Tisztségéhez.
"Háromszéki Tekintetes Nemes Tisztséghez
A Pünkösti Somlyói Búcsu alkalmatosságával Nemes Háromszéki Torjai keresztalja közül némelyek Gyergyócsomafalvi lófő Simon Imrének megverettetéséért elfogattattak. Akkor szertelen, és igen sietve véghezvitt szelid vallomásukat a tekintetes Nemes Tisztséghez barátságosan ide zárva a szükséges lépéseknek megtétele végett, hasonló oly kéréssel, hogy ne terheltessék a Nemes Tisztség az iránt rendelést tenni, hogy a búcsura járók csákánnyal és gyilkoló eszközökkel ne járjanak olvasó helyett.
További atyafiságos tisztelettel lévén a Nemes Tisztségnek
Alázatos szolgája Lázár Ferentz biró Zöldi János notárius"
A mellékelt szöveg, melyben az eseményeket leírták, a következő:
"Csik Somlyó 1812 május 17
Gyergyócsomafalvi lófő Simon Imrének mai napon halálra lett megverettetéséért elfogattatott torjai Német János, Kádár Miklós, Csiki Jóseff, Pais Antal, Csiki Ferentz és Kozmáson lakó Ilyés János. Előállítatván, és kérdőre vétetvén, mindnyájan tagadják, hogy ők cselekedték volna, s azt se tudják, hogy ki ütötte, mivel a processiónak elején voltak.
Elő állitanak s bizonyságukat eképpen teszik:
1-ső valló Gyergyócsomafalvi lőfő Pál Péter megesketetvén azt vallja hite letéte után, hogy az elfogottak közül látta, hogy Csiki Jóseff másokkal együtt ütötte Simon Imrét, s a sokaság közül többen az elfogottak is mind jelen voltak csákányoson. De hogy azok ütötték volna nem látta, s minek utánna Simon Imrét leütötték volna Német János ujra verekedést akart csinálni, fenyegetőzvén, hogy másokkal is ugy bánnak mint a leverettettel.
2-dik valló Gyergyóalfalusi lófő Baritz Jóseff. 4-dik valló Gyergyócsomafalvi lófő Csiki András. Mind a hárman azt vallják, hogy a detentusok mindnyájan a verekedők között jelen voltak de hogy valamelyik is Simon Imrét ütötte volna nem látták. Baritz Jóseff anyival többet vall hogy egy háromszéki embert mond a verekedés kezdőjének, kit öltözetéről megnevezni a detentusok Axin Jancsinak neveznek, mely abból indult, hogy a csomafalvi s alfalvi keresztek a néppel elöl menvén a kereszt vivőt Fülöp Andrást Axin Jancsi megtartoztatván azt mondotta, hogy állnának ki a háromszéki kereszt elől mivel annak kell elöl menni. Ki nem állván az altorjai és szentléleki keresztalja feltámadott, s ebből kerekedett az egész verekedés.
5-dik valló tapolcai lőfő Csató Antal azt vallja, hogy a detentusok közül Ilyés Jánost látta midőn a verekedők közül csákánnyal, és mindjárt megfutamodott. Ilyés János elő állitatván azt vallja, hogy ijettében futamodott volna meg de ő a megveretett Simon Imréhez nem nyult, hanem látta midön futásfalvi colonus Karátson András egy pálcával ütötte, és azt is tudja, hogy amely csákány itten maradott az a Handra Jánosé, melyet a többi detentusok is az szerint erősitenek, mind együtt azt is vallják hogy Petrikó Pista verte meg a Várdosfalvi katonabirót, ki az ő s mások pisztolyait, félelmes lövöldözések miatt parancsolatból elvetette s tiszt kézre akarta adni.
6-dik valló dánfalvi lófő Szabó János azt vallja hogy Német János vágta a csákányt a megnevezett hátába, midőn már előbb el is hagyták volna.
Somlyó 17 máj. 1812 Lázár Ferentz Királybiró Ifjabb Zöld János Nemes Felcsik notáriusa "
A fentiekből egyértelműen kiderül, hogy a torjaiak és a szentlélekiek elsőbbségükért képesek voltak verekedést szítani.
Hogy ezt a jogot mióta tartották magukénak, azt csak találgatni lehet.
