Székelyföldi román autonomisták?
Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke szerint Székelyföldön egyre több a román autonómia-párti, és "kínos lesz majd a bukaresti kormányzók számára", amikor a románok fogják kérni Székelyföld autonómiáját.
"Tárgyalnunk kell a románság képviselőivel, különösen a fiatalokkal, akik nyitottabbak, nem pedig azokkal, akiket Ceauşescu küldött ide az etnikai arányok megváltoztatása érdekében, és akik frusztráltak, mert nem sikerült az nekik – hangsúlyozta Antal Árpád. – Meglehetősen kínos lesz a bukaresti kormányzók számára, amikor a székelyudvarhelyi, csíkszeredai, kézdivásárhelyi és sepsiszentgyörgyi románok képviselői kérik majd Székelyföld autonómiáját".
Átrendezéspárti miniszterelnök
Emil Boc szerint szükséges az ország területi-adminisztratív átszervezése, hogy Románia ne kockáztassa az európai pénzek lehívásának esélyeit, a nem központosított intézmények vagy a megyei tanácsok hatásköreit pedig a polgármesteri hivataloknak kell átvenniük. Az új megyei tanácsok hatáskörében maradna a regionális fejlesztési politika, az európai alapok felhasználása, a beruházási alapok elosztása, az utak, a környezetvédelem. "A mostani megyék nem állják e század kihívásait, hogy európai pénzeket vonzzanak és összefüggő beruházás-politikát tudjanak folytatni" – mondta Boc, példaként említve az utakat, amelyek egyik megyében kezdődnek, és áthaladnak a másikba.
Felfelé a lejtőn
Öt lejjel nőtt a nettó átlagkereset áprilisban márciushoz képest, így elérte az 1498 lejt, de az inflációhoz viszonyítva ugyanabban az időszakban az átlagfizetés 0,4 százalékkal kisebb volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból. Áprilisban a gazdasági ágazatok többségében nőtt a nettó átlagkereset márciushoz képest, elsősorban az alkalmi (húsvéti) prémiumoknak, pénzügyi, illetve más jellegű segítségeknek (húsvéti ajándékjegy) és a jelentősebb termelésnek köszönhetően. A legnagyobb növekedést a távközlésnéljegyezték (16,6 százalék), de 10–13 százalék közötti volt a villany- és hőenergia-, melegvíz- és ivóvíz-szolgáltatóknál, a gépjárműiparban. A legnagyobb arányú csökkenés, 30 százalékos, a dohányiparban jelentkezett, 11–14 százalékkal esett a pénzügyi közvetítőknél és a kiadóknál. Tavaly áprilishoz viszonyítva az átlagfizetések 4,3 százalékkal emelkedtek.
