Hetek óta egy ajándék könyvremeket lapozgatok, címe: A történelmi Magyarország Szent Istvántól Trianonig. Ez a szép képes album egy már nem létező országról szól – olyanról, amelynek egykori területéből csak harmadnyi maradt. 87 évvel ezelőtt (a kiadási év 2007) magas hegyek ölelték körül, bővizű folyók öntözték mezőit, ősi várak, városok hirdették lakóinak kultúráját, civilizációt teremtő erejét. Az egykori Nagy-Magyarország gazdagságáról szól ez a könyv, és fellapozva kincsei most is a mieink lehetnek – ha csak a több száz fotó és a színvonalas írások révén is.
A Felső-Tisza vidéki Rahótól Újvidékig, Kézdivásárhelytől Kőszegig megismerhetjük a 64 vármegye legszebb, a magyar történelemhez ezer szállal kötődő emlékeit, s felvillannak neves emberek, a tájak szülötteinek portéi is. "Szívvel készült ez a könyv" – állítja róla Mészáros László, Kassa szülötte, Sárospatak gyerek- és ifjú lakója, Győr tiszteletnek örvendő polgára, a képanyag fotóművésze. A vármegyéket és a képmagyarázó szöveget Száraz Miklós György írta, a Budapesten született 53 éves regény- és albumszerző. Erdély csodái, 2004-ben megjelent albuma biztosan sok háromszéki olvasó könyvtárának féltett kötete. Megyénk és városunk régi ismerője jegyzi a 134. oldalon: "...Amikor II. Géza az első nagy szász telepítéseket megkezdi, a székelyek királyi parancsra a mai Székelyföld délkeleti részére települnek Sepsi-, Kézdi-, Orbai-, azaz Háromszékbe..." A három szék egyesülése csak későbben történik meg a mai neve alatt.
Ami alulírott figyelmét megragadta a megyénkről szóló oldalon, azok a régi Magyarország utolsó, 1910-es népszámlálásának adatai. A XX. század eleji Háromszék vármegye területe 3889 négyzetkilométer (most 3709,8 négyzetkilométer), népessége 148 080 lélek. Anyanyelv szerinti népességi megoszlás: 123 518 magyar, 617 német, 202 tót, 22 963 oláh, 144 rutén, 15 horvát, 14 szerb, 607 egyéb. A népesség megoszlása felekezet szerint: római katolikus 49 654, görög katolikus 3052, református 60 030, evangélikus 765, görögkeleti 28 077, unitárius 5228, izraelita 1222, egyéb 52.
Érdemes összehasonlítani a száz év előtti Háromszék vármegye népességi adatait a mai Kovászna megyeivel, és eltűnődni azon, mennyi is lenne megyénk magyar lakossága, ha a két világháború, majd a közelmúlt kommunista román impérium, a hadifogoly- és munkatáborok nem tizedelték volna meg a magyar értelmiség elitjét, a földművesek színe-javát – akik nem akartak kollektívbe beállni –, ha nincsenek a koncepciós perek, a politikai börtönök, a hírhedt Securitate, a magyarellenes iskola- és kultúrpolitika, ha nincs messzi kivándorlás és számtalan vegyes házasság, ahol mindig a román fél "győz" a családban, ha lenne erdélyi magyar összefogás. Többen lennénk-e, jobbak-e Sepsi-, Kézdi-, Orbaiszéken, Miklósvár fiúszéken, a korábban Felső-Fehér megyéhez tartozó Bálványosvár körüli terület néhány községében?
