Falvakon élők számára szervez szakmai tanfolyamokat a megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatal, egyrészt azért, mert az állástalanság mértéke vidéken jóval nagyobb, mint a háromszéki városokban, másrészt szeretnék elérni, hogy az ott élő munkanélküliek próbáljanak hosszabb távú foglalkoztatási lehetőségekben gondolkodni, ne csak alkalmi munkába kapaszkodjanak.
A szakképzés főként a szociális segélyből – ez családtagok száma szerint változik (például egy fő 125 lejt kap, négyen 390 lejt) – élő rétegnek szól, ugyanis ezek az emberek találnak legnehezebben munkát. A háromszéki községekben év eleje óta ugyan csökkent a szociális segélyért folyamodók száma (közel 4700-ról 4400-ra esett vissza), de vannak olyan települések, ahol egyre többen kérik ezt a minimális juttatást. Ebben Előpatak vezet, ott több mint hatszáz fő, vagyis család igényelt szociális segélyt, viszont négyszáz és kétszáz között változik az igénylők száma Bölönben, Gelencén, Kőröspatakon, Zágonban, Baconban, Nagyborosnyón, Bardocon és Hidvégen.
Főként a kisebb falvakban nehéz álláshoz jutni, az ajánlatok közel háromnegyede továbbra is városba szól (Sepsiszentgyörgyön például jóval kevesebb a szociális segélyért folyamodók száma), ugyanakkor a falun élő munkanélküliek általában nem tudják kifizetni az ingázás költségeit. A vidéki állástalanok helyzetét az is nehezíti, hogy az ott élő fiatalok között vannak, akik még az általános iskolát sem fejezik be, így őket szakmai tanfolyamra sem lehet beírni, ez a probléma a roma közösségeket sújtja leginkább. A falun élő munkanélkülieknek ingyenes tanfolyamokat (falusi turizmus, kereskedelem, vendéglátóipar stb.) szervez a megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatal, főként olyan szakmákban gondolkodnak, amelyek hosszú távon biztosítanak munkalehetőséget. Amennyiben egy településről összegyűl egy tizennégy fős csoport, akár helyben is megoldható a képzés.
